Botond a parton rövid elméleti oktatás közben apró darabokra szed mindhármunkat. A fennmaradó masszából kell 2 nap alatt csapatot kovácsoljon belőlünk. Kiosztjuk a szerepeket, bowman, pitman/genua trimmer, kormányos/grosz trimmer felállásban fogunk hajózni. Eddig ezeket a szavakat sem ismertük, nemhogy a hozzá kapcsolódó feladatokat...
Hajó átnézése, felkészítése arra, hogy Botond tervei szerint felborítsuk a hajót. Enyhe gyomorideg kezdődik. Kihajózunk. Hamar viszaveszünk reff 1-re, készülünk a borításra, erősebb gyomorideg...
A hajó nem borul, deckvizen gyönyörűen megy, vagy felluvol. Van Isten, mégsem kell órákig vizet szivattyúzni a borulás után. :-) Folyamatosan gyakoroljuk a manővereket, halzolunk, fordulunk, bowman szerel, pitman bőszen zongorázik. A manőverek kicsit nyögvenyelősek, hol én rontok a kormánynál, hol beszorul a csörlőn a kötél, elakad a vitorla. Boton figyel, utasít, figyelmeztet, szid minket. Felkerül a reacher, azzal is mennek a manőverek egymás után. Bowman tovább szerel, majd újraszerel, pitman húz-enged, már kezdenek összeállni a dolgok, néha már dicséret is elhangzik. Gyomideg már csak egy távoli emlék.
Ember a vízben! Nem Gyakorlat! Éles mentéshez készülünk, egy Bavaria elejtette egyik utasát, negyedszélben vágtatunk a gyerek életéért. A Bavaria is fordul, remegve látjuk, hogy kis híján legázolja a bajbajutottat, nem tud megállni a közelében. Sebaj, mi is közeledünk, keksz már előkészítve, egy perc, még, és odaérünk. A Bavaria közben egy szörf deszkán küldi a mentőcsapatát, végül ők érik el előbb a célt. Szerencsére nem történt semmi baj.
Reacher lejön, helyette megy föl a mumus, genakker. Félünk tőle, mert már megtréfált minket korábban, de nincs mese, meg kell szelídíteni.
Egyre bátrabbak vagyunk, ahogy összeállnak a dolgok, minden egyre könnyebben megy. Néha elengedjük, mint egy sárkányt, hadd fújja ki magát, de kezdünk összebarátkozni.
5 óra vitorlázás után kötünk ki, hogy elrepült ez az idő, mintha csak most hajóztunk volna ki. Kikötés után gyors megbeszélés, mit tanultunk, és mit kell rendezni másnapra a hajón. Hiába gyorsan szállt el ez a pár óra, a hajó rendbetétele után már csak arra vágyunk, hogy végre vízszintesbe kerüljünk.
Másnap megint remek idő, az idokep.hu szerint újra rendes szelünk lesz.
Egész délelőtt gyakoroljuk a manővereket, de ez már egy másik világ. A csapat kezd csapat lenni, mindenki tudja a dolgát, ha van is hiba, azt még időben észrevesszük, tudunk korrigálni. Kettes reffre húzzuk le a grószt, 20 csomós látszólagos szélben cirkálunk. A legénység már magától dolgozik, visszaszámolással jelzik a befúvásokat, pitman már magától csinálja a kötélrendet. Igen, Pitman! Ember a vízben! Most csak gyakorlat, de muszáj kimenteni, ugyanis Botond az egyik saját mentőmellényünket hajította figyelmeztetés nélkül a vízbe. Elsőre csak két méterre sikerül megközelíteni, de másodikra már kézzel ki tudjuk venni az "áldozatot". Újra a genakker, most előbb megfuttatjuk a hajót, 8,5 csomót megyünk vele, majd jöhet egy sor halzolás. Most rajtam a világ szeme, ha jól segítek a kormánnyal, megállítom a hajót hátszélben, akkor könnyen átmegy a vitorla, különben szenvednek vele a fiúk. Pár menet után már ez is kezd összeállni.
Délután már csak egy kreuz szakasz van hátra Tihanytól Fűzfőig. Igazi örömvitorlázás, 7 csomó körül megyünk.
-Bowman! Miért fekszel az orrdecken?
-Nekem azt mondták, hogy gyenge szélben a legjobb, ha itt fekszem!
(A műszer 17 csomós szelet mutat. :-) Úgy látszik, kicsit feljebb tolódott az ingerküszöbünk...)
Amikor kikötünk, már nem azok az emberek vagyunk, akik szombat reggel kihajóztunk. Rengeteget tanultunk a hajó kezeléséről, manőverekről, a hozzáállásról, de a legfontosabb az, hogy 3 tesze-tosza legényből egy komoly összeszokott csapat lettünk, mindenki tudja a dolgát, és tudjuk, hogy számíthatunk egymásra. Elindultunk a versenyvitorlázás felé.
Köszönjük Botond!
Kommentek
Még nincsnenk hozzászólások.