Kinizsi Pál, a középkor hazai nagy „celebje” ahány csatába belekezdett Mátyás idejében, mindegyikből győztesen került ki, így nem véletlen hogy még ma is mindenki ismeri, főleg hogy hihetetlen ereje volt a legenda szerint. Ezért nem meglepő, hogy várat is neveztek el róla, amely a balatoni régoóban található. Most ennek történetét meséljük el.
Kinizsi Pál :
Mai napig nem tudni, mikor született a molnárlegényként kenyerét kereső Kinizsi, hiszen semmilyen papír nem maradt fenn koráról, de feltehetőleg az 1430-as évek elején.
Tehetséges fiatalember volt, akire Mátyás király fel is figyelt hamar, így meghívta seregébe, amelyet Pál el is fogadott. És Mátyás akárhány csatába küldte, ő mindegyikből győztesként ért haza urához, sőt még a Nagyváradra törő törököt is elkergette.
A vár:
A vár nem messze Veszprémtől fekszik, Nagyvázsony községében. Építése feltehetőleg a XV. század elején történt, a környéken nagy elismerésnek örvendő Vezsenyi család jóvoltából. A várat magát Vezsenyi László húzatta fel, miután a Zádor-várat elvesztette egy perben.
1472-ben, a család halála után Mátyás Kinizsinek ajándékozta a vár tulajdonjogát, így köszönte meg neki hozzá való hűségét, és dicső nyereségeinek sokaságát. Az erőd ekkor lett kibővítve, így kapta meg emeletes palotaszárnyát, várkápolnáját, és kapuvédőművét, mely az ágyúk védelmét biztosította, és mély sáncárkot is kapott a nagyobb biztonság érdekében.
1490-ben Habsburg Miksa megpróbálta befoglalni a várat, ami zsoldosseregével sikerült is. Visszafoglalni csak rá egy évre Kinizsi volt képes a többi fegyveres emberével.
A folytatásért lapozz a következő oldalra!
A vár ura sokat volt távol, így annak védelme feleségének, Magyar Benginának volt a feladata, ám miután Pál meghalt 1494-ben, az asszony újra férjhez ment, de hitvese nyakát törte mikor leesett a lóról.
Az úrnő nem gyászolt sokáig, s harmadjára is igent mondott Kereky Gergelynek, aki azonban egy erőszakos, zsarnok fráter volt. Bengina nem egyszer szenvedett jelenlététől, így 1519-ben hívei megölték Kerekyt, majd a várárokba dobták.
Miután ez kiderült, Kinizsire való tekintettel csak örök száműzetést kapott, s 1526. után meg is halt.
A Kinizsi vár így Bengina második férjének családjához került, akik falait megerősítvén felrobbantották a közeli pálos kolostort, és annak köveivel toldották meg.
A Zichyk tulajdonába 1649-ben került, az utolsó harcában pedig Rákóczi idején vett részt, ekkor hol kurucok, hol labancok kezében volt az erőd, ám 1709-ben végleg a labancoké lett.
Ezután egészen 1848-ig börtönként szolgált, és közben lassan pusztulásnak indult.
Régészeti feltárására majd megóvására 1955., és 1961. között került sor, és 2005-ben újabb kutatások vették kezdetét. 2013-ban a vár veszélyére való tekintettel az MNV és a KÖH engedélyezte helyreállítását, és azóta folyamatosan fejlődik is.
Folyamatos programok, lovagi tornák, fesztiválok kerülnek itt megrendezésre, melyek közül talán a Krumpli és a Csirke-Csülök fesztivál a legkiemelkedőbb, melyet mindenkinek ajánlunk figyelmébe.