A mai kastély:
Díszudvara kovácsoltvasból van, három nyílással, díszterméhez festői szépségű lépcsőkön juthatunk el. Ahol Josef Ignaz Mildorfer Apollón diadalának freskója tárul elénk, s a kápolna 1766-ban készült freskói is neki köszönhetőek.
A főépület bejáratával szemben helyezkedik el a két őrségépület, és a volt Marionett-színházé is.
A mostani Fertődöt Süttör falujának hívták régen, mely legelőször a nagy hatalmú Kanizsayak földesurasága alatt állt, később pedig a Nádasdy-birtok, majd 1671-től a kamara kezébe került.
Esterházy Pál vette meg a császári adminisztráció folyamán elkobzott javakat 1681-ben.
A mostani épület előtt egy U alakú vadászkastély állt itt, melyet 1720-ban építtetett Esterházy József, mely Sütttör határában ált, bár Sarródhoz tartozott valójában.
A kastély teljes átformálására 1762-ben került sor, amikor is kibővítették, és leginkább egy főúri pompával bíró kastély lett belőle.
Feltételezések szerint tervezői Hefele menyhért, és Jacoby Miklós voltak közösen, s mire 1766-ra kész lett az új épület, köré új település jött létre, ami akkor Esterháza, ma már Fertőd néven ismert, névadója az akkoris Esterházy család volt.
1946-ban a kastély egyik szárnyában jött létre a kertészeti Középiskola és Kollégium is.
A kastély azóta teljesen megújult közel négymilliárd forintból ment végbe a fejlesztése, s elzőként a díszterem és a zeneterem születhetett újjá, majd a kastélyudvar is, mindez az 1700-as évek mintáján.
A kastélykápolna, melyet 2001-ben rekonstruáltak megkapta az Europa Nostra díjat is, s a mai napig büszkén viseli.
Évente több százezer turista látogat el Fertődre hogy láthassa ezt az építészeti csodát, s 50-60 országból, több mint hatvanezer ember jön ide.
Júniustól egészen az ősz kezdetéig, szeptemberig minden héten számos komolyzenei előadáson vehetünk részt, melyeket a megújult Marionett-színházban tekinthetünk meg, kiemelkedő nagyzenekarok, és külföldi művészek előadásában.