A mai kastély birtokát még Festetics Kristóf tette magáévá 1739-ben, és neki köszönhetjük hogy ez a gyönyörű épület ide épülhetett, de csak 1880-ban nyerte el végleges formáját. Rengeteg átépítés, bővítés övezte történetét, így végül egy U alakú, 101 szobát birtokló hatalmas építészeti remekművé vált.
A második világháború itt nem okozott akkora pusztítást, mint az ország többi részén, és így maga a kastély is jórészt megmenekülhetett. Így a könyvtár, és a bútorzat jelentős része ép maradhatott. Azonban a háború után a kastély többi berendezése, és a könyvtár tulajdonában álló könyvek nem egy darabja is szétszóródott, máshová került.
A kastély előtt lelhetünk rá gróf Festetics György szobrára, a Tükörteremben pedig minden héten operett koncertet adnak elő.

Helikon könyvtár:
Festetics György 1791-től élt Keszthelyen, és a család legkiemelkedőbb alakjaként volt ismert, és a mai napig is az. 1801-re az ő tervei által épült a kastély melléképületeként a könyvtár, és nem egy irodalmi mű, valamint folyóirat megjelenése élvezhette az ő támogatását.
1817-től kezdve minden évben megrendezte a Helikon nevet viselő ünnepséget, ahol vendégül látta a Dunántúli térség legnevesebb költőit és íróit.
A kastély könyvtára majdnem 80 ezer kötetet tudhat magáénak, melyeket mind-mind a Festetics család gyűjtött az évek alatt, köztük több enciklopédiával, régi nyomatokkal. Európában ez az egyetlen olyan főúri könyvtár, amely a mai napig ép maradhatott.