10 jellegzetes étel és ital, amit Olaszországban kell kipróbálnod ( a pizzán és kávén túl)
4. Polenta
Habár a tésztát sokan egy egész Olaszországban fogyasztott, alapvető élelmiszernek tartják, az északi konyhákat valójában sokáig a polenta uralta. Ezt a kukoricakását eredetileg bármiből elkészítették, amiben keményítő volt, beleértve a fenyőtobozokat és a hajdinát is. A XVI. században aztán Európába is megérkezett a kukorica, így ez lett a polenta elsődleges alkotóeleme.
Habár nem olyan sokoldalú, mint a tészták, a polenta valójában számos fogás nagyszerű kiegészítője lehet, különösen, ha húsos főzelékekről van szó. Nem csak pépes kása formájában szokás fogyasztani – fellelhető kisebb, kisütött fritterek formájában is.
5. Ossobuco
A világhírű ossobuco („üres csont”) egy csonttal együtt talált borjúlábszár, amelyet nagyon lassú tűzön készítenek el, hogy kellően összekeveredjen benne a hús alapleve, a fehérbor és az elmaradhatatlan zöldségek. A hagyomány szerint gremolata (citromhéj, fokhagyma és petrezselyem) társaságában tálalják, de ez persze csupán ízlés kérdése.
A milánóiak szeretik azt állítani, hogy tőlük származik ez az olasz ételkülönlegesség, azonban a fogásnak számos különféle változata lelhető fel országszerte.
Népszerűsége ellenére az ossobuco nem egy gyakori opció az éttermek étlapján, mert durván három órába telik elkészíteni. Ha azonban valahol lehetőséged adódik megkóstolni olasz utad során, akkor ne hagyd ki!
6. Risotto
Nem Olaszországban nem esznek mindent tésztával, amire a risotto is egy remek és ízletes példa. Tény ugyan, hogy az olaszok nem sűrűn fogyasztanak rizst, mégis ők a legnagyobb termelői egész Európában. Nem meglepő tehát, hogy kedvet kaptak egy saját rizzsel készült fogás megalkotásához is, ami egész véletlenül az egyik legikonikusabb olasz étellé nőtte ki magát.
Elkészítéséhez az alaplével összekevert rizst addig kavargatják, amíg félig-meddig leveses állagúvá nem válik. Ezzel aztán bármit ki lehet főzni, és a rizs tökéletesen kihozza majd a többi hozzávaló ízét.
Leghíresebb verziója minden bizonnyal a sáfránnyal készített „risotto alla milanese”, amelynek receptjével (a legenda szerint) a Milánói dómot építő munkások álltak elő. Állítólag egy nap kipróbálták, hogy milyen lehet az ablakok színezéséhez használt fűszert rizzsel összekeverni, és ez lett az eredménye. Szintén érdekesség, hogy a borsóval főtt rizs, vagyis a hazánkban is ismert „rizibizi” is a risotto egyik fajtája.