A világ 10 legkülönlegesebb helye, amit egyszer neked is látnod kell
Bolygónk egy hatalmas, elképesztő világ, ami telis-tele van egyedi, mesébe illő természeti kincsekkel. Ezek némelyike rejtett és nehezen megközelíthető, míg mások köré egész turisztikai infrastruktúrák épültek fel. Nehéz feladat csak néhányat kiválogatni ezek közül, de valahol persze meg kell húzni a határt. Íme 10 különös hely a világon, amelyektől neked is bizseregni kezd majd a bőröndöd!
1. A világ legkülönlegesebb helyei: Véres vízesés – Antarktika
Habár a legtöbben sosem láthatják majd élőben, a látvány még képeken is elképesztő: a Taylor-gleccser oldalát egy vérvörös vízesés fedi, ami nevét is ihlette (Blood Falls). A különleges helyet először 1911-ben dokumentálta Thomas Griffith földrajzkutató és geológus, aki Robert Falcon Scott déli-sarki expedíciója során találkozott a különösen morbid jelenséggel.
A szakértők azóta persze már megfejtették a titokzatos vízesés okát. Mint kiderült, a víz egy földalatti forrásból tóból tör a felszínre, vérvörös színét pedig magas vastartalma okozza. Ami azonban talán ennél is különösebb, hogy a vízben olyan mikroorgaznizmusokat is találtak, amelyek 400 méterrel a jég felszíne alatt élnek, és a víz kén- és vastartalmából tartják fenn magukat.
2. A világ legkülönlegesebb helyei: Magnetic Hill – Moncton, Új-Brunswick, Kanada
A „Mágneses domb” a kanadai Moncton városában található, és már az 1930-as évek óta mozgatja az emberek fantáziáját. Nevét arról kapta, hogy az autók szemmel láthatóan hátrafelé, ráadásul hegynek felfelé képesek gurulni rajta.
Az igazság az, hogy a hegynek nincsenek természetfeletti vagy mágneses tulajdonságai, és a jelenség csupán egy optikai csalódás. A felfelé ívelő emelkedő valójában egy lejtő, de ennek ellenére a mai napig rengetegen látogatják meg, hogy maguk is szemtanúi lehessenek a különös jelenségnek.
3. A világ legkülönlegesebb helyei: Surtsey – Izland
Surtsey egy viszonylag fiatal földrész, legalább is „szigetévekben”, ugyanis egészen 1963-ig nem is létezett. Ez volt az az év, amely során a Vestmann-szigetek (Vestmannaeyjar) egyik víz alatti tűzhányója felébredt, és 4 évek keresztül aktív is maradt. Miután a kitörések befejeződtek, az aktivitás helyén egy sziget maradt, ami a Surtsey nevet kapta.
A sziget területe fénykorában majdnem 2,6 négyzetkilométeres volt, azóta azonban a tenger és a szél jócskán lefaragott belőle, így mérete mára fele ekkorára csökkent. Különleges képződményként az izlandi kormány úgy döntött, hogy nem enged turistákat a szigetre, így habár egy hajó fedélzetéről meg lehet csodálni, csak a kutatásukat végző tudósok tehetik be rá a lábukat.