Az olajkirályság 4 milliárd dollárnyi hosszú lejáratú kötvényt bocsátott ki a régiós tőkepiacokon, és a jegyzésből befolyó összeget többek között a tetemes közkiadások fedezésére fordít – közölte a CNBC.
Annak ellenére, hogy az ország még rendelkezik meghatározó mértékű tartalékokkal (tavaly augusztusban 737 milliárd dolláron tetőzött, ami a magyar GDP több mint hétszeresének felel meg), az elmúlt évben produkált olajárzuhanás egyre inkább további kölcsönök felvételére sarkallja a világ második olajkitermelő országát. Elemzők szerint megközelítőleg 130 milliárdos költségvetési hiánnyal kell számolnia az ország vezetésének idén.
A szaúdi kormány 2007 óta nem kényszerült kötvények kibocsátására.
A sivatagi állam kincstárát nemcsak az olajár gyengélkedése apasztja, hanem a Jemen ellen vezetett légicsapások is további terhet rónak a büdzsére.
Csak érdekességképpen: az 1990-es évek végén a szintén alacsony olajár miatt a GDP-hez viszonyított adósság kb. 100 százalékon állt a sivatagi országban, de ez aztán a száguldó olajáraknak és a növekvő bevételeknek köszönhetően 2014-re 1,6 százalékra csökkent.
Ahhoz, hogy a szaúdi vezetés tudja tartani a 2015-ös költségvetési terveket, közel 105 dolláros hordónkénti olajárra lenne szükség. Ezzel szemben az idei évre prognosztizált átlag árfolyam 58 dollár, és még ebbe nem lett belekalkulálva az iráni megállapodás. Ahogy erről már az Investor hasábjain is beszámoltunk, ha a jelenleginél is több olaj érkezik a világpiacra, akkor az olaj hordónkénti ára akár 5-15 dollárral is csökkenhet jövőre. Emellett, ha az állam ilyen ütemben költekezik, akkor a tartalékait 2018 végére, legkésőbb 2019 elejére teljesen felélhetiha az állam ilyen ütemben költekezik, akkor a tartalékait 2018 végére, legkésőbb 2019 elejére teljesen felélheti.
Az olaj hosszantartó alacsony ára nemcsak a szaúdi gazdaság növekedését lassítja az elkövetkező években, hanem a társadalom is kezdi megérezni saját bőrén is az ebből adódó problémákat. Míg a GDP növekedése tavaly még 3,5 százalékos volt, a 2015-ös előrejelzés szerint már jó, ha a 2,8 százalékot megüti. Mindeközben a szakértők egybehangzó véleménye az, hogy egyre több munkahelyet kéne teremteni az olajszektoron kívül, hiszen a munkanélküliség mindinkább probléma, főleg a pályakezdők körében.
Az olaj szegmensen kívüli 5 százalékos GDP növekedés szintén tarthatatlan lesz, várhatóan 4,7 százalékra esik vissza az év végéig.
A szaúdiak mostani kötvénykibocsátása jó támpontként szolgálhat majd más magán, illetve állami szektorban tevékenykedő vállalatnak is, hisz egyre nagyobb igény van arra, hogy a tőkepiacokról vonjanak be forrásokat a cégek az eddigi banki finanszírozás mellett, hisz a csökkenő olajár a pénzintézeti forrásokat is apasztja.
Ugyanakkor az IMF arra figyelmeztette a szaúdi kormányzatot, hogy csökkentse a magas közkiadások, támogatások és állami fizetések szintjét, ezzel is javítva az államháztartás egyenleget.
Persze a lakosság állami támogatásának megnyirbálása potenciális negatív hatásokkal járna politikai fronton.
Az államháztartási deficit egyre duzzadó szintje miatt vélhetően egyre inkább a nemzetközi tőkepiaci finanszírozást fogja igénybe venni Rijád, ezen keresztül pedig a hazai bankrendszert is el fogja tudni látni megfelelő forrással.