Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk negyedikként alapított parkja, mely az első olyan, mely a geológiai értékek védelmének érdekében alakult. Tudj meg róla többet te is!
A parkra a Sajó, valamint a Hernád folyó között bukkanhatunk rá, összesen 20 170 hektárt magába foglalva, s csak néhány pontja éri el a középhegységi magasságot.
Legfőbb területe az Aggteleki-hegység, de számos kisebb táj hozzátartozik.
Ezek a Putnoki-dombság, az Alsó-hegy, a Szalonnai-hegység, a Bódva völgye, valamint a Rudabányai-hegység.
Ezek a Putnoki-dombság, az Alsó-hegy, a Szalonnai-hegység, a Bódva völgye, valamint a Rudabányai-hegység.
Földtörténeti fejlődését körülbelül a késői perm kortól követhetjük, azaz 250 millió évre visszatekinthetően, ekkor indult a szárazföld a Vardar-óceán felnyílása miatt süllyedésnek.
Így a meleg éghajlaton a lagúnák vizéből sók, azaz gipsz és anhidrit váltak ki, majd a nedves időszakokban a szárazföldről mosódott be anyag, mely lerakódott.
Az Aggteleki-karszton több, mint kilencven darabnyi kisebb karsztforrás tör a felszínre, legnagyobb hozamú vize pedig a Jósva-patak, hiszen a legnagyobb karsztforrások táplálják ezt.
