Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk negyedikként alapított parkja, mely az első olyan, mely a geológiai értékek védelmének érdekében alakult. Tudj meg róla többet te is!
A parkra a Sajó, valamint a Hernád folyó között bukkanhatunk rá, összesen 20 170 hektárt magába foglalva, s csak néhány pontja éri el a középhegységi magasságot.
Legfőbb területe az Aggteleki-hegység, de számos kisebb táj hozzátartozik.
Ezek a Putnoki-dombság, az Alsó-hegy, a Szalonnai-hegység, a Bódva völgye, valamint a Rudabányai-hegység.
Ezek a Putnoki-dombság, az Alsó-hegy, a Szalonnai-hegység, a Bódva völgye, valamint a Rudabányai-hegység.
Földtörténeti fejlődését körülbelül a késői perm kortól követhetjük, azaz 250 millió évre visszatekinthetően, ekkor indult a szárazföld a Vardar-óceán felnyílása miatt süllyedésnek.
Így a meleg éghajlaton a lagúnák vizéből sók, azaz gipsz és anhidrit váltak ki, majd a nedves időszakokban a szárazföldről mosódott be anyag, mely lerakódott.
Az Aggteleki-karszton több, mint kilencven darabnyi kisebb karsztforrás tör a felszínre, legnagyobb hozamú vize pedig a Jósva-patak, hiszen a legnagyobb karsztforrások táplálják ezt.
A park története:
1962-ben a karszt területén fellelhető összes barlang természetvédelmi képződmény lett, ezek a Baradla, Béke, Szabadság, és a Vass Imre barlangok, 1983-ban pedig az Esztramos-hegy is hozzá lett kapcsolva.
Maga az Aggteleki Nemzeti Park 1985. január 1-jén alakult meg, majdnem húszezer hektárnyi területen, székhelye eleinte a Baradla-barlangnál volt, s később Jósvafőre került.
Nem sokkal később a parkot első fokú természetvédelmi hatósági jogkörrel áldották meg, 2001-ben pedig bővítették, így mára kiterjedése összesen 20 170 hektár.
Növényvilága igen változatos és ritka, ezek közül a tornai vértő fokozottan őrzött virág, de a leánykökörcsin, valamint az osztrák sárkányfű is védett.
Az Aggteleki Nemzeti Park területein összesen 413 védett állatfaj él, erdeinek főbb élőlényei a gímszarvasok, vaddisznók, de jó hír, hogy az utóbbi időben olyan nagyobb ragadozók is visszatértek, mint a hiúz, vagy a farkas, és itt található Magyarország egyetlen, állami tulajdonban álló huculménese, mely összesen 120 lovat számlál.
Legfőbb értéke azonban a Baradla-barlang, mely átnyúlik Szlovákiába is, és 1985. óta az UNESCO Világörökség része, és az itt élő foltos szalamandra, mely a park címerállata is egyben, és legféltettebben őrzött kincse is.
A parknak összesen hét tanösvénye van ( Baradla, Tohonya-Kuriszlán, Alsó-hegyi Zsombolyos, Szádvár, Borz, Fürkész, és a Bódva-völgyi ), és ezek azért fontosak, mert a nemzeti park vezetői kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az ifjabb nemzedék környezettudatosan, megfelelő ismeretekkel éljen, de a tudományos kutatásoknak is számos helyet ad.