Rengeteg olyan megválaszolatlan rejtély létezik a Földön és a Világegyetemben egyaránt, amelyre még a tudósok sem tudják a választ. Íme, 5 kérdés, amelyekre senki sem tudja biztosan a választ, hiszen nincs rá tudományos magyarázat!
Mi a fekete lyuk?
Galileo Galilei volt az első, aki a figyelmét teljes mértékben a Világűrre helyezte, de sem Galilei, sem más csillagászok nem tudtak a fekete lyuk - vagyis a sötét anyag - titkára rájönni. A tudósok szerint csak a mi Tejút-rendszerünkben 400-szor több anyagnak kell lennie, mint amennyit eddig felfedeztek, hiszen a legnagyobb teljesítményű távcsövek is csak a fénylő anyagokat látják; a Tejút is csak egy kis mellékutcája a Világegyetemnek. A kutatók szerint annyi azonban bizonyos, hogy a sötét anyag létezik, erre enged következtetni például a gravitáció is. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy a mi generációnk már nem sok mindent fog megtudni erről a rejtélyről.
Mi az a sötét energia?
A sötét energia ugyanolyan nagy fejtörést okoz a tudósoknak, mint a sötét anyag vizsgálata. A sötét energiát akkor fedezték fel, amikor az asztronómusok a Világ tágulását kutatták, a megfejtés helyett azonban egy újabb rejtélyt találtak. Ez a feltételezett energiaforma elvileg semlegesíti a gravitációt, legalábbis ezzel próbálják magyarázni a Világűr egyre gyorsuló tágulását, amit ugyebár elviekben az égitestek között lévő gravitáció miatt pont, hogy lassulnia kellene. A tudósok úgy vélik, hogy az Univerzumnak mindössze 5 százalékát térképezte fel az ember, a maradék 23 százalék a sötét anyag, míg 72 százalék a sötét energia. És ha fel lenne térképezve az egész? Mi van a Világűr után? Hol helyezkedik el? Van eleje és vége? Hmm…
A Pioneer-anomália
A Pioneer-anomália már több évtizede foglalkoztatja a tudósokat, a megoldás pedig egyelőre még úgy tűnik, sokáig váratni fog magára. 1972-ben és 1973-ban az Amerikai Űrkutatási Hivatal két űrszondát küldött a Világűrbe. A Pioneer 10 és a Pioneer 11 feladata az volt, hogy megvizsgálja Naprendszerünk távolabbi égitestjeit, és azokról adatokat küldjön a Földre. Az adatok meg is érkeztek, de a csillagászok azt tapasztalták, hogy a két műhold pályája eltért egymástól, pedig azonos "úton", de ellenkező irányba kellett volna haladniuk. Ráadásul ugyanezt tapasztalták a Jupiter holdjait kutató Galilei-szonda esetében is. Azt biztosra veszik, hogy a röppálya módosulását és a szondák jelentős lassulását a bolygók tömegvonzása okozta. Ezzel azonban a kutatók búcsút mondhattak a pontosnak vélt számításoknak, hiszen rá kellett jönniük, hogy mégsem tudnak mindent a tömegvonzásról…
A meleg víz és a fagy
A Világűr teljes sötétsége után térjünk haza a Földre. A Mpemba-effektus szerint a forró víz előbb megfagy, mint a hideg! Hoppá-hoppá, gondolta volna? Ezt a meglepő paradoxont a ’60-as években fedezte fel egy tanzániai diák, Erasto B. Mpemba, méghozzá fagylalt készítése közben. Bebizonyította, hogy azonos körülmények között a meleg víz hamarabb megfagy, mint a hideg. A jelenségre több elmélettel is előálltak a tudósok, de valódi magyarázatot egyelőre még nem született.
A Föld belseje
A Föld belsejét legalább ugyanannyi rejtély övezi, mint a Világűrt - a tudósok a sötétben tapogatóznak. Azt mindannyian megtanulhattuk, hogy a Föld magját vas és nikkelmagma alkotja, de a pontos méretét, az izzó mag hőmérsékletét és a benne zajló folyamatokat csak találgatják a kutatók. A ’60-70-es években több kísérletet is tettek, hogy lefúrjanak a Föld magjáig, azonban egytől egyig mind kudarcot vallott.