Sok minden segíthet bennünket abban, hogy kellően kulturáltan, fegyelmezetten kóstoljuk a borokat, hiszen a jó nedűk megérdemlik az odafigyelést. Lássuk hát, milyen problémák merülhetnek fel a borok szervírozása során!
Kezdő borszakértőként felmerülhet a kérdés bennünk, hogy mi mindenre van szükségünk ahhoz, hogy megfelelő módon tudjuk szervírozni a borokat.
A válasz: sok mindenre. Ezúttal azonban csak a leglényegesebbek áttekintésére törekszünk, azokra, amelyeket általánosan használnak az éttermek, vendéglátók, vagy épp a borversenyek: kapszulavágó, dugóhúzó, cseppfogó, borhőmérő, borhűtő, dekantáló, kiöntő edény, stb.
Ma már léteznek kifejezetten a borospalackok hűtésére szolgáló borhűtők is. Ezek nem olcsók, így, ha nem engedhetjük meg magunknak a komolyabb beruházást, akkor persze a konyhai hűtő is megteszi, csak arra kell ügyelni, hogy ne legyen a boraink mellett intenzív illatú étel (sajt, sonka, stb).
Felbontás után a palackokat hideg vízben áztatott terrakotta hűtőedénybe helyezhetjük, ami még egy rövid ideig megőrzi a hőmérsékletüket. Borhőmérővel nyomon is követhetjük, hogyan változik a borunk hőmérséklete.
Visszatehetjük bele a dugót, ami kevésbé esztétikus és jól záró. Az erre a célra gyártott spéci eszközök, dugók viszont már hatékonyabbak, néhány napig biztosan frissen tartják a bort. Sőt, a vákuumdugóval egy vákuumpumpa segítségével akár még tovább is meg tudjuk őrizni boraink aromáit.
Ha pedig a borral kapcsolatos benyomásainkat szeretnénk lejegyezni, akkor papír, toll (esetleg okostelefon) is a hasznunkra lehet.
Bizony, ha sokféle bort kóstolunk pl. borbírálatkor, akkor mindenképpen hasznos eszközök ezek is. Egy-egy kis kancsó is megfelelő, de vannak erre a célra készített praktikus edények, olyanok, mint például a képen látható is.
Akár egy jó dugóhúzó késével is le lehet szépen vágni. Ha van rajta tépőszalag, akkor csak egyszerűen azt kell körbe húzni. Persze vannak külön erre a célra szolgáló (például a képen középen látható) kapszulavágó eszközök is, amikkel látványosan és egyenletesen vághatjuk le a kapszula felső részét.
A fotón látható talán az egyik legjobb választás. Éles a kése, fogai nem túl nagyok, jól vágják a kapszulát. A spirálja nem roncsolja a dugót, teflonszerű bevonattal ellátott, így könnyebben halad a dugóban. A fémnyelű, egylépcsős dugúhúzók, sokszor belevágnak az ember kezébe és macerás a használatuk. Ennek dugóhúzónak az az előnye, hogy a kétlépcsős rugós szerkezete és bevont nyele révén könnyedén ki tudjuk bontani palackunkat.
Erre több megoldás is létezik. Használhatunk borfogó gyűrűt a palack nyakán, műanyag, vagy fém borkitöltőt, cseppőröket (vagy más néven dropstopokat). Ezutóbbiak olyan kis lapocskák, amiket összetekerve az üveg szájába helyezünk, majd segítségükkel cseppenés nélkül tölthetünk.
A dekantáló karaf egy olyan kancsó, amelyben az érlelt, nagy borokat levegőztethetjük, hogy gyorsabban kinyíljanak, illetve segítségével az idős borok palackjának alján kivált üledékektől megszabadíthatjuk.
Eddig még nem ejtettünk róluk szót, de persze azok nélkül nehéz lenne kulturáltan kóstolni, de mivel a poharak nagyon is befolyásolják a borokkal kapcsolatos élményeinket, ezért külön is foglalkozunk velük. Térjünk tehát vissza rájuk legközelebb!