Csesznek Veszprém-megyében fekszik, a festői Bakony hegységében. A község várromjáról híres, ami igen népszerű turista célponttá teszi a helyet. A várban szabadtéri rendezvényeket és fesztiválokat szoktak tartani. A vár nincs messze Veszprémtől, a királynék városától.
A Cseszneki vár története
A vár 1263 körül épült Cseszneky Jakab jóvoltából, aki IV. Béla kardhordozójaként szolgált. Az épület építtetője családnevét viseli. 1326 után királyi várként működött, majd 1392 Luxemburgi Zsigmond ajánlotta fel a Garai főnemesi családnak.
1482-ben a Garai család kihalását követően Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta a várat. 1527-ben I. Ferdinánd, majd 1537-ben egy időre Török Bálint kezére került. A XV. században a vár a Csaby, a Szelestey és a Wathay családok tulajdonában volt. 1561-ben Wathay Lőrinc sikeresen visszaverte a törökök támadását, akiknek végül 1594-ben sikerült elfoglalniuk az erődítményt.
A magyar csapatok 4 évvel később, 1598-ben szerezték vissza. 1635-ben Esterházy Dániel vásárolta meg a várat és a hozzá tartozó falut. Innentől kezdve egészen 1945-ig Csesznek az Esterházy család tulajdonát képezte. A következő oldalon egy nem mindennapi drónfelvételen tekinthetitek meg a Cseszneki várat!
A régi, 13. századi vár alapfalai a felső vár délnyugati része alatt húzódtak. A feltárt nyomok szerint a téglalap alakú építmény a felső várnál lényegesen kisebb volt, amelyek harántfalak osztottak kisebb helyiségekre. Ezt a várat a 14. században teljesen lebontották. A 15. század eleji vár új alapokra épült.
A cseszneki vár alaprajza
Az alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. A déli oldalon alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt.
Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt. A felső vár néhány szép faragású kőtöredékét a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik; ezekből a történészek arra következtetnek, hogy a vár hajdani külleme tükrözte az építtető Garai nádor gazdagságát.
Akik fel szeretnék fedezni a várat, azok előtt délelőtt 10 órakor nyílnak meg az erődítmény kapui.