Elképesztő felfedezés szélén állnak tudósok, a híres gízai nagypiramissal kapcsolatban. Az ember azt gondolná, hogy az ezerszer átnézett, turisták által is keresztbe-kasul „végigfogdosott” épületről nem lehet újat mondani.
Kiderült, hogy lehet mégis lehet. Ezek a piramisok amúgy is döbbenetesen rejtélyes módon épültek, legendák százai keringtek, keringenek körülötte. Most pedig egy újabb felfedezés szélén állunk. A kutatók úgy gondolják, hogy két, eddig ismeretlen üreget találtak a gízai nagy piramisban. Ezt egy újfajta hő kamerás technológiának köszönhetően, illetve az ettől kapott adatok alapján feltételezik. Az ottani régészeti minisztérium bejelentése szerint „két anomáliára” bukkantak a 4500 éve, Hufu fáraó uralkodása alatt épült piramisban. További vizsgálatokra lesz szükség az esetleges üregek méretének, jellemzőinek és funkciójának feltérképezéséhez. Magyarán még semmi sem biztos, viszont az előzetes adatok bíztatóak.
Hufu (Kheopsz) egyébként a IV. dinasztia II. uralkodója, Sznofru fáraó és I. Hotepheresz királyné gyermeke volt. Gíza nagy piramisa a legnagyobb egyiptomi piramis, magassága 146,5 méter. Kheopsz ( így azért ismertebb) uralma a fáraói hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, a halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották. A piramisnak eddig három ismert kamrája volt. Ez bővülhet most további kettővel.
Maga a projekt 2015-ben kezdődött azzal a céllal, hogy a nagy piramis és a szomszédos Hafré piramis valamint a két dahsúri a tört és a vörös piramis rejtett üregeit felkutassák. A ScanPyramids projekt vezetőinek közlése szerint a vizsgálat alapján megerősíthetik a feltételezést, hogy a Kheopsz északi oldalán létezik egy rejtett üreg, amely lehet, hogy egy, a piramis belsejébe vezető folyosó. A műszerek érzékeltek még egy üreget, amely az északkeleti oldalon található.
Kíváncsiak vagyunk az ügy folytatásra. Elképesztő, hogy mik ki nem derülnek ennyi évvel is egy régen halott kultúra hagyatékából.