1966. augusztus 20-án rendezték meg első alkalommal a nemzetközileg is híres esemény, ami ma már kicsiny országunk egyik legszínesebb programja. A karnevált a Debreceni Városi Tanács kezdeményezésére hozták létre, amely 66-ban méltóképpen tolmácsolta a béke és barátság gondolatát mind a Hajdú-Bihar megyeiek, mind az ország lakosságának számára.
A Debreceni Virágkarneválról nagyvonalakban
A felvonulás az első évben még reggel 9 órakor kezdődött, ez nem sokat változott az elmúlt 45 évben. Idén csupán egy órával hamarabb, reggel 8 órakor indulnak a virágokkal feldíszített kocsik a Petőfi tértől a város főutcáján a Nagyerdei stadionba. A különböző virágokba burkolt autók nem csak a virágköltemények miatt izgalmasak, hiszen külföldi előadók, táncosok, zenekarok, zászlódobálók és mazsorettek is vonulnak velük együtt, hogy tovább emeljék az ünnep hangulatát.
A felvonulás menete 10 órára ér a Nagyerdei Stadionba, ahol a felvonulók a húszezres közönség előtt is körbevonulnak. A nézők is biztosan alkotnak valamilyen véleményt a felvonulókról és alkotásaikról, amivel talán megkönnyíthetik a zsűri feladatát is, akiknek bármennyire is nehezükre esik a számtalan felvonulóból pár díjazottat kiválasztani, nem lesz más választásuk, ki kell választaniuk a legötletesebb kompozíciókat. Aki már ült zsűriben, tudja, hogy milyen nehéz is a feladat.
Ha már a környéken járunk és még nem láttuk az UNESCO Világörökség részét képző Hortobágyi Nemzeti Parkot, semmiképp se hagyjuk ki. És ha már Hortobágy, ott van a Hortobágyi Kilenclyukú híd, ahol ilyenkor nagy vásárt rendeznek. Itt a tájra jellemző népművészeti hagyományokkal, kézműves termékekkel, bemutatókkal, népzenei programokkal, néptáncbemutatókkal és vásári komédiásokkal is találkozhatunk. Igazi karneváli hangulat, csak hortobágyi módra. Aki még nem látogatott el a nemzeti parkba, talán azt sem tudja, hogy van itt Pusztai Állatpark, Pásztormúzeum, Mesterségek Háza, Madárkórház és Ökomenikus templom is.