Amennyiben hazánkon belül szeretnénk kirándulni, méltán jut eszünkbe Lillafüred, hiszen számtalan látnivaló található itt – megcsodálhatjuk az itt található vízesést, a Szent István Cseppkőbarlangot, a Szeleta barlangot, valamint a gyermekek nagy örömére kisvasúttal is utazhatunk, így is szétnézve a meseszép területen, erdőkben. Ehhez pedig természetesen kell egy csodás szállás is, amit most cikkünkből közelebbről is megismerhettek.
Ez a népszerű üdülőhely már kulturális központként is funkcionált, ráadásul rengeteg művészt is megihletett. Mind filmes, mind irodalmi téren szorosan kapcsolódik a magyar kultúrához.
Megjelenik mind az irodalomban, mind a filmekben
A lillafüredi csillámló sziklafalak, valamint az említésre kerülő Szinva patak József Attila Óda című versében jelenik meg, mely talán az egyik legszebbnek tartott magyar vers – mégis, másokat is megihletett a terület szépsége.
AZ 1933-ban átadott neoreneszánsz stílusú építmény szállást nyújtott a már említett költőnek, de ugyanakkor olyan nevek is vendéglistájára kerültek, mint Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, valamint Babits Mihály. József Attila is a Babitscsal való találkozás reményében utazott Lillafüredre.
A Hámori-tó mellett található szállás több magyar alkotásban is megjelenik. Ide érkeznek példának okáért a Meseautó hősei, ahol a Palotaszálló is látszik. Bár nem ennek kapcsán nőtt meg a Palotaszálló népszerűsége, mégis a Hámori-tó környéke több filmben is fel-feltűnik. A már említett film után Huszárik Zoltán Szinbádjának helyszíne, valamint a 2004-es Magyar vándor is a Meseautó palotaszállós jeleneteit idézi meg.
Kattints a képre, galéria nyílik Lillafüredről:
#GALERIA-147#
A Hámori-tó
A Palotaszálló a Hámori-tó partján található.
A Hámori-tó egy festői szépségű mesterséges tó Magyarországon, a Bükk-vidéken, Felsőhámor és Lillafüred határában, Miskolc közelében. A tó hossza 1,5 km, átlagos mélysége 9 méter, vagyis mélyebb, mint a Balaton. Vízét a Garadna-patak táplálja és vezeti el, partvonala körülbelül 4 km hosszú.
A tó eredetileg az ipar igényei miatt jött létre a 18–19. század fordulóján: az ómassai kohó vízellátását nem lehetett tovább bővíteni, ezért új kohót építettek Újmassán, amelyhez víztározóra volt szükség. A tó létrehozása Fazola Frigyes nevéhez fűződik, a gátat 1813 és 1815 között építették meg. A tóhoz kapcsolódó ipari létesítmények (kohók) mára már nem működnek, de a víztározó funkciója továbbra is fontos, különösen a tavaszi áradások mérséklése miatt.
A Hámori-tó környéke a 20. század elejétől kedvelt üdülőhely lett. 1925–1929 között épült fel a közeli Lillafüredi Palotaszálló, amely ma is a környék egyik fő látványossága. A tó partján csónakázás, vízibiciklizés, és séták várják a látogatókat; a tó vizének felső két métere nyáron 20–22 °C-os, így egykor még strandfürdő is működött rajta. A tó és környezete számos természeti és kulturális látnivalót kínál, például a Szinva-vízesést, a függőkertet, valamint a Herman Ottó Emlékházat, amely a híres természettudós egykori nyaralója.
A Hámori-tó nemcsak természeti szépsége, hanem történelmi múltja miatt is különleges: több árvíz, gátépítés és -javítás, valamint helyi legendák kötődnek hozzá. A tó napjainkban is fontos szerepet tölt be a miskolci turizmusban, és a természetjárók, vízi sportok kedvelői számára is népszerű célpont.
Mi is a Palotaszálló története? Mindig hotel volt?
A lillafüredi Palotaszálló 1925-29 között épült, Lux Kálmán tervei alapján – neoreneszánsz stílusban. Akkor Magyarország egyik legnagyobb beruházásának volt tekinthető, megközelítőleg kétezer ember dolgozott rajta, a vállalkozók nagyrésze budapesti volt.