A szakértő válaszol - Rauschenberger Miklós a vitorlagyártásról

Szakértő válaszol - Rauschenberger Miklós: Nagyvitorla gyártása

A nagyvitorlák, ahogy a többi vitorla gyártása sem ugyanúgy történik minden esetben. A technológiák a felhasznált anyagok milyenségében, a vitorla felhasználásának tükrében változnak. Mielőtt belemerülnénk a vitorlakészítés rejtelmeibe, említést kell tegyek az anyagokról:

 

Vitorlagyártás, vitorlavarrás: az anyagok:

Léteznek a szövött anyagok, úgy mint:

- Dacron anyag: ez egy Polyester szálakból szött anyag, aminek számtalan változata létezik. Attól függően, hogy milyen célra szánják, változik, hogy éppen melyik anyagot használja a vitorlakészítő. Alapvetően mindegyikben megegyezik, hogy a szálak 90°-ban futnak egymásra, az ún. vetülék (keresztirányú), és (hosszirányú) láncfonatból. Ez az anyag a láncfonattal megegyezően nyúlik a legkevesebbet, keresztirányba már többet, és átlósan a legnyagyobbat.
Miután kész van a szövet, még hátravan a kikészítés (finishing), amitől szintén függ a későbbi felhasználhatóság. A kikészítés egy hengerelésből (Calanderezés) áll, amit különböző hőmérsékletű hengerekkel végeznek, ezzel gyakorlatilag a szálakat „összeolvasztják”, majd utána egy gyantázással folytatódik, amit szintén hengerekkel belepréselnek a szálak közé, az anyag porózusságát is megszüntetve egyúttal.
A magas hőmérsékleten hengerelt anyagok általában a versenyzésre alkalmas szövetek, és úgy lehet megismerni ezeket, hogy nagyon kemények, lobogtatáskor hangosak.

A dacron anyag előnyei: erős, tartós, olcsó, nagyon sokféle súlyban és kikészítéssel készül, rugalmasságát nem veszti a használat során.

Hátrányai: Nem nagy a szakítószilárdsága.

Felhasználható verseny és túravitorlák készítésére.

és a Laminátumok:

Ezek is különbözőek, a bennük futó szálak szerint kerülnek meghatározásra:

- Pentex szálerősítésű: Kétszer , háromszor nagyobb a nyúlás elleni ellenállása, a szakítószilárdsága pedig kétszer nagyobb, mint a Dacron anyagoké, tartós, hosszú távon is.

Előnyei: Az Aramid, és a polyester anyagok közt van teljesítményben, és árban is, rugalmasságát alig veszti a használat során.

- Kevlar v. Twaron szálerősítésű: Akár 6-11-szer nagyobb a nyúlás elleni ellenállása, 4-5-ször nagyobb a szakítószilárdsága, mint a dacron anyagé.

Előnyei: Könnyű súly, kis nyúlás.

Hátrányai: Rideg, gyenge Uv ellenállás, rugalmasságát jelentősen veszti a használat során.

- Carbon szálerősítésű: 15-30- szor nagyobb a nyúlás elleni ellenállása, a szakítószilárdsága pedig 5-8-szor nagyobb, mint a Dacron anyagoké.

Előnyei: Nagyon könnyű, extrém kicsi a nyúlása, Uv ellenállása jó.

Hátrányai: Törékeny, rideg, drága, a rugalmasságát nagymértékben veszti a használat során.

- PBO szálerősítésű: 20-szor nagyobb a nyúlás elleni ellenállása, a szakítószilárdsága pedig 7-8-szor nagyobb, mint a Dacron anyagoké.

Előnyei: Nagyon könnyű, extrém kicsi a nyúlása.

Hátrányai: Kis rugalmasság, nagyon kis Uv- állóság, drága, a rugalmasságát jelentős mértékben veszti a használat során..

- Spectra / Dyneema szálerősítésű: 10-13-szor nagyobb a nyúlás elleni ellenállása, a szakítószilárdsága pedig 7-szer nagyobb, mint a Dacron anyagoké.

Előnyei: Nagyon erős és tartós, a rugalmasságát nem veszti a használat során.

Hátrányai: Határolt verseny felhasználhatóság.

 

Vitorlagyártás, vitorlavarrás, vitorlakészítés: túra és verseny kategória

Ezután a kitérő után rátérhetünk a vitorlakészítés részleteire.

Alapvetően két csoportra lehet felosztani a vitorlákat, használatuk szerint létezik túra és verseny kategória.
Ezek ötvözéséből alakul ki a túra-verseny elnevezés, ami magyarországon talán a legelterjedtebb. Általánosan elmondható, hogy Dacron anyagból inkább túra- , a laminátumokból pedig versenyvitorlákat gyártunk. Természetesen ez alól is van kivétel.

Olyan hajóosztályokban, ahol az osztályelőírás nem engedi meg a polyester szálakon kívül bármi más anyag használatát, ott különleges eljárással készült dacron anyagokat használnak. Ilyen pl: a 470-es, Star, Soling, FD, Sudár.

 

Vitorlagyártás, vitorlavarrás, vitorlakészítés: árajánlat

A vitorla készítése az árajánlat összeállításánál kezdődik.

A North Sails filozófiája, hogy a kormányos tudásának megfelelő vitorlát kell elkészíteni, mert akkor lesz sikerélménye, mert hiába kap valaki egy a vitorlaszabó szerint nagyon jó vitorlát, ha a tudásának és hajóvezetési stílusának az nem megfelelő, nem fog jó eredményeket elérni vele. Ezért, amikor megkeresünk egy vitorlagyártót, minél több információt adjunk meg eddigi versenyzői vagy vitorlázó múltunkról, mik az elképzeléseink, mire szeretnénk használni a vitorlát, ha vannak méreteink a vitorla fő méreteiről, hajónk hosszáról, súlyáról, stb.

Ezt tehetjük e-mailben, telefonon, de a legjobb személyesen. Mire ezeket az információkat megadjuk, általában a szakember fejében már összeáll egy elképzelés, hogy milyen vitorlát kellene készíteni.
Miután az ajánlat elkészült, azt ügyfelünknek legtöbbször e-mailben elküldjük, ha kell egyeztetünk, megmutatjuk az anyagmintákat, ami alapján a vitorla – jó esetben - megrendelésre kerül.
Minden esetben kérjünk írásos árajánlatot, és figyeljünk minden apró részletére, a későbbi kínos helyzetek elkerülése érdekében.

 

Vitorlagyártás, vitorlavarrás, vitorlakészítés: hajófelmérés, vitorla design

Ezután következik a hajó pontos felmérése.

Az interneten fellelhető nagyon sok felmérési formula, általában minden nagy vitorlakészítő kifejlesztette a sajátját is, amik szintén a saját honlapjukon megtalálható. Ez nagy precizitást, összpontosítást igénylő, egy ember által elvégezhető feladat.

Amikor a felméréssel elkészültünk, a felmérési formulát eljuttatjuk a Designer-nek (vitorlatervező). A felmérési lapon feltüntetünk minden apró dolgot, észrevételt, amit a megbeszélések, illetve a hajófelmérés alatt tapasztaltunk, azért, hogy a megfelelő vitorla design készülhessen el. A design jó esetben számítógéppel történik, nyugodt körülményeket biztosítva kell a tervezőnek dolgoznia, hiszen ekkor „álmodja meg” a leendő vitorlát.

Amennyiben nem egyedi vitorláról van szó, akkor csak a meglévő tervet kell felhasználni, így egyszerűbbé és gyorsabbá válik ez a folyamat. Például One Design vitorlák esetében a már bevált típusok közül lehet választani, így ezeket nem kell minden esetben újratervezni.

A design során megszületett vitorlaformát a gép szeletekre osztja, kiteríti síkba és a plotterrel kivágatja. A Plottert úgy kell elképzelni, mint egy hosszú asztal, amin egy számítógép vezérlésű vágókés mozog két dimenzióban és elvégzi a kiterített, vákuummal leszorított anyag kivágását.

 

Vitorlagyártás, vitorlavarrás, vitorlakészítés: vágás és ragasztás

A vágási fázis után jön a ragasztás.

Ez a hagyományos anyagoknál csak azt a célt szolgálja, hogy a varrás előtt a szeleteket biztonságosan rögzítse egymáshoz. Teherhordó hatása nincs, a kész vitorla erősségét nem befolyásolja. Ebben az esetben egy speciális kétoldalú ragasztószalagot helyeznek el a szeletek bejelölt részén, majd nagy odafigyeléssel a következő szeletet hozzáragasztják. Itt többek között figyelni kell az összeragasztandó anyagok egyforma feszességére, és hogy a jelölésre nagyon pontosan történjen a ragasztás, mert a vitorla későbbi formáját ez határozza meg.

Sokszor látni a varrás környékén ráncos vitorlákat, ezek nagy valószínűséggel lehetnek a nem jól elvégzett ragasztás következményei is.

Vannak anyagok, amiket csak ragasztással lehet véglegesen összeilleszteni, ilyenek pl. a versenylaminátumok, illetve újabban a versenyspinnakerek. Ezeket speciális meleg ragasztással végzik, ami után a ragasztónak egy napot kötnie, pihennie kell.

 

Vitorlagyártás, vitorlavarrás, vitorlakészítés: varrás

A ragasztás után jön a varrás.

Ez a folyamat nagy varrótudást igényel, a varrás egyenessége, egyenletessége mellett, a varrógép helyes beállítására is figyelni kell. Mivel a szeletek nagyok, a vitorla anyaga nehéz is lehet, ezért ez fizikailag is megterhelő feladat, amit sok helyen továbbítószalaggal könnyítenek, ill. létezik olyan is, hogy a varrógép mozog a kiterített vitorla hosszában.

Ha ezekkel megvagyunk, a vitorla már kezd körvonalazódni, de most jön a kevésbé látványos munkafázis, a kiegészítők felvarrása, mint pl. a latnizsákok, reffsorok, erősítések.

Ezek felrakása után az élek eldolgozása következik, a trimzsinórok elhelyezésével. Ez szintén nagyon fontos része a gyártásnak, ami rendkívül nagy tapasztalatot igényel, hiszen egy rosszul felvarrt élszalag, vagy elsőél, a vitorla későbbi teljesítményét el is ronthatja, de a kinézetét mindenképpen.

Amikor ezek meg vannak, akkor jön a végső fázis, a befejezés, ami áll a halfej felrakásából, a ringlizésből, a csúszkák felhelyezéséből, illetve minden olyan feladat elvégzéséből, amiket a gyártás során nem lehetett, vagy csak kézzel lehet elvégezni.

Ez is fontos fázis, mert a vitorla esztétikai megjelenését határozza meg, illetve, ha hibázik az ezt végző ember, akkor a kár mértéke igen jelentős.

 

Vitorlagyártás, vitorlavarrás, vitorlakészítés: vitorla szabás, horizontal és radial

Tegyünk említést a vitorla szabásáról, amit a legtöbbet emlegetünk.

Alapvetően két trend létezik:
- a horizontal
- és a radial szabás.

Horizontal szabásnál a szeletek (varrások) a baumra párhuzamosan, vagy a hátsóélre merőlegesen helyezkednek el, míg radial szabásnál a szeletek a vitorla két- vagy három sarkába futnak össze.
Ezek úgy különböztethetőek meg, hogy amikor a hátsó- és felső sarokból indulnak a szeletek, az a bi-radial, amikor mindhárom sarokból, az a tri-radial szabás.

Általános az a nézet, hogy a túravitorlák horizontal, a versenyvitorlák pedig valamelyik radial szabással készülnek, mára azonban az úgynevezett MAXX laminátum, megjelenésével nagyon jó teljesítményű versenyvitorlák készülnek, horizontal szabással, az anyag sajátosságai miatt.

Ebből az anyagfajtából létezik PEN, Carbon, Aramid szálerősítéssel készült laminátum is. Ezekben az anyagokban a erőt viselő szálakat a vitorlákon fellépő erők vonalába orientálják, már a gyártáskor, ezért nincs szükség az anyag forgatására, mint radial szabás esetén.

A horizontal szabás esetén egy vitorla lényegesen kevesebb szeletből készíthető el, mint a radial szabásnál, ezért gyakran a dacron anyag árában le lehet gyártani egy laminátumból készülő vásznat. Ez fontos, ugyanis sok hajóosztályban az árak fékentartásával indokolják, hogy miért nem engednek laminátum anyagú vitorlák használatát, amik teljesítménye pedig sokkal jobb, mint egy dacroné.

Létezik egy másik módszer, amit a North Sails használ egyedül, és a világ legfejlettebb versenyhajóin használják, ez pedig a 3DL technológia.

Ennek a módszernek leegyszerűsítve annyi a lényege, hogy két fólia anyag közé, az erővonalakkal megegyező irányba Carbon, Kevlar, vagy carbon és kevlar szálakat húznak. Ezt egy nagy asztalon végzik, aminek a görbülete, formája számítógéppel állítható tizedmiliméterre pontosan. Az így beállított asztalra mylar fóliát terítenek, amire egy különleges módszerrel helyezik rá az előre ragasztóval átitatott szálakat. emberi kéz nem ér az anyagokhoz, egy különleges „hámban” lógó emberek iráányítják a szálhúzó gépeket.
Ezután ráhelyezik a zárófóliát, ami vagy szintén mylar film, vagy lehet ún. taffetás mylar anyag. Ekkor ráengedik a vákuumgépet, ami a vitorla belsejétől indulva annak széle felé kinyomja a levegőt (ezáltal biztosítva, hogy ne legyen légbuborék a két filmréteg és a szálak közt, elérve ezzel, hogy ezek a helyükön „beágyazódjanak”). Az így elkészült vitorlát hőkezelik, a felesleges részeket levágják és a hagyományos vitorla készítésével megegyezően felszerelik a kiegészítőkkel, és befejezik.

Ennek a vitorlagyártásnak az az előnye, hogy a vitorlán ébredő erőket tőkéletesen szétosztja az egész felületen, illetve, hogy a szálak a sarkoktól sarkokig húzódnak, nincs megszakítás bennük, nincs varrás. Az így készült vitorla tökéletesen alaktartó, könnyű, és rendkívül erős, valamint bármikor reprodukálható.

Ilyen vitorlákkal mennek a világ legnagyobb versenyein, mit pl: az America’s cup-on, a TP52 sorozaton, a Volvo Ocean Race-n is.

Alapvetően ezek a jelen vitorlagyártás alapjai, amit a teljesség igénye nélkül, a könnyű érthetőséget figyelembe véve próbáltam egyfajta rendszerbe állítani. Természetesen létezhetnek ettől eltérő sajátos technológiák, anyagok amit más gyártók alkalmaznak. Jelenleg is folynak kísérletek új anyagok felhasználására, vagy a már meglévők felhasználására új technológiával, de ezek eredményei egyelőre nem publikusak.

 

Rauschenberger Miklós
 

 

Forrás: vitorlazas.hu