Forrás: vitorlazas.hu
Eszes Tamással beszélgettünk születésnapja alkalmából a múltról, jövőről, olimpiáról, felkészülésről, Kékszalagról, sikerről és sikertelenségről.
Köszönöm szépen.
Keszthelyen a Petőfi sportklubban, kb 4 évesen, a klubban nőttem fel.
Optimisttel.
Nem én szereltem fel, engem csak beleraktak. Tudtam vele menni de állva átfértem a bumm alatt:) Sokáig elég komolytalanul csináltam. 7évesen már versenyeztem, de úgy nyomtam, hogy erős szélben általában felborultam, aztán Kőváry István kihúzott a pályáról. Gyenge szélben viszont nagyon gyors voltam, mert összesen 25 kiló lehettem. Elvitorláztam a mezőny elejére, ott beszélgettem kicsit, aztán visszafordultam, mert voltak haverok a mezőny végén is. Szegény apukám sokat tépte a haját miattam.
Ezek után áttettek egy évre Cadet mancsaftnak, majd 9 évesen visszaültem Optimistbe.
1987-ben, 11 évesen nyertem az első bajnokságom Optimistben.
1988-ban volt itthon egy Optimist EB, amit majdnem megnyertem, csak az utolsó futamban sikerült 114.-nek befutnom.
1989-ben hatodik lettem az OP EB-n, itthon pedig sorozatban nyertem a versenyeket.
1991-ig Optimisteztem, a végén már 62-63 kiló voltam, az sok volt és az utolsó bajnokságomon Sallai Gábor megvert.
Ezek után egy évig 420-asoztam, de az nem nagyon ment, Aklan Gyurival nagyon nehezek voltunk, olyan 150 kiló körül lehettünk, de a 7-es szél jól ment, ami tudjuk milyen gyakran fúj a Balatonon. Aztán kimentem egy télre tanulni Ausztriába és amikor visszajöttem, pont akkor volt a váltás itthon Siklóról Laserre, a Laser akkor került be az Olimpiára. Először kaptam egy Siklót a BKV-tól, megnyertem az összes válogató versenyt rögtön és három hónap múlva megkaptam Kelemen (Keló) Tamás Laserét, neki annyira nem tetszett a hajóosztály. Így indult el a Laser pályafutásom 1993 környékén.
Laserbe rögtön az első évemben megnyertem az ifi és a felnőtt bajnokságot, amit 9 éven át hoztam. A 10.-et nem engedték, a negyedik futam után kizártak. A nemzetközi versenyeken '93-ban még nem teljesítettem olyan jól, viszont 1994-ben az IFi EB-n már harmadik lettem, az Ifi VB-n pedig negyedik.
1995-ben, 18 évesen úgy döntöttek, hogy nagy esélyem van kijutni az Olimpiára, aztán mégsem:) Így a szüleim kibéreltek egy külföldi edzőt, Trevor Millert, aki jelenleg Berecz Zsomborral foglalkozik. Én voltam nagyságrendileg az első ember a keleti blokkból, akivel külföldi edző készült. Ő egy évig foglalkozott velem.
1996-ban eljutottam egy olyan szintre a Laserben, hogy 23. voltam a világranglistán és a Grade 1-es versenyeken folyamatosan 20-ban vitorláztam.
Az EB-n behúztam egy ötödik helyet. Ekkor jött a Magyar Vitorlás Szövetség és levettek Trevorról, mert úgy gondolták, hogy jobban tudják, hogyan kell felkészülni. Ekkor volt még 3 hónap az Olimpiáig. Az Olimpiáig tartó maradék idő olyan sikeres volt, hogy nem akartam vitorlázni. Atlantába úgy mentem ki, hogy végig megyek a futamokon, ha muszáj. 31. lettem a végén az 56-ból, de ott sokkal jobban kellett volna mennem, 10-12 körül lett volna a helyem. Akkor nem akartam ezt az egészet, megcsömörlöttem. Aztán végül folytattam, itthon azért jól ment.
A 2000-es Olimpiára megfutottam a szintet. Itthon szerencsére eltiltottak 2 hónapra júlisuban (az Olimpia szeptemberben volt). Az eltiltással pont azt érték el, amit Atlanta előtt elszúrtak, hogy akartam vitorlázni, versenyezni, ki voltam éhezve. Emiatt Sydneyben nagyon jól kezdtem, 6 futam után nyolcadik helyen álltam. Aztán jött a hetedik futam, amiből kizártak. A szakvezetés nem vette észre, hogy óvnak, ezért nem mentem el az óvástárgyalásra. Ezek után lelkileg összeomlottam, és visszacsúsztam először a 16. majd a 18. helyre.
2001-ben még vitorláztam és a 2002-es bajnokság lett volna az, amikor a 10. magyar bajnoki címem hozom itthon. Van egy íratlan szabály, hogy ha egy osztályban 10 bajnoki címet nyersz sorozatban, akkor megkapod az örökös bajnoki címet. Ezt nem engedték.:) Ezután úgy döntöttem, hogy itthon nem versenyzem.
Úgy gondolom, hogy a versenyrendezőket és a versenybírókat frissíteni, fiatalítani kellene.
1995-ig édesapám, Eszes Béla. Ő döntött úgy akkor, hogy már nem tud továbbléptetni engem nemzetközi szinten, hanem kell egy külföldi edző. Itthon az a baj, hogy sokan nem ismerik be, hogy van egy bizonyos szint, ami után már kell a külföldi segítség. Vagy kell egy külföldi edző vagy be kell rakni külföldi csapatba a magyar vitorlázókat. Berecz Zsombit se tudta volna itthon senki a világranglista 76. helyéről előrébb léptetni. 8 hónapja foglalkozik vele Trevor Miller és most 38.
Úgy gondolom, hogy az Olimpia 1992-ig nem a profi vitorlázásról szólt. 1996-ban kezdődött az, hogy megjelentek a profik a vitorlázásban, akik gyakorlatilag ebből élnek. 250-300 napot tudnak vitorlázni egy évben, ma már nem rúg labdába olyan vitorlázó egy Olimpián, aki nem ebből él, nem ezt csinálja 100%-osan. Régen elég volt 120 nap egy sikeres felkészüléshez, ma már nem. 250 napot kell vízen tölteni ahhoz minimum, hogy valaki kvótát szerezzen. És akkor még csak kvótáról beszélünk, nem biztos, hogy eredményt fog hozni.
Szerintem abszolút megvalósulhat, de szét kéne bontani a szakvezetést. 3 fajta vitorlázás van Magyarországon: nagyhajós, olimpiai és élsport, utánpótlás. Ha ezt a hármat szét tudnák bontani teljesen költségvetésileg, nem egymástól függnének, a klubok nem azon versenyeznének, hogy ki kinek a versenyzője, hanem úgy átstruktúrálnák a rendszert, hogy lennének klubok, amelyek az ifjúsággal foglalkoznának, kiválogatnák, hogy kiből legyen versenyző, aztán lene ifjúsági versenyző képzés, akiből maradna pár ember arra, hogy profi legyen. Majd ezek a profik vissza tudnának ülni nagyhajókba, csapatokba, tanítani a nagyhajósokat és azokat az embereket, akik mondjuk üzletemberek és szeretnek vitorlázni, versenyezni. Megtanítanák őket hajót vezetni, trimmelni, csapatban dolgozni. Ez egy elég komplex dolog, a versenyzőtől a vezetőig kihat, mindenkinek egyet kell értenie.
Három dolog kell ahhoz, hogy valaki élversenyző legyen. Az egyik a pénz, ami mondjuk a szülői háttérből jön. Végig kell finanszírozni azt, hogy ifjúsági sportolóként valaki ezt csinálja. A másik a tehetség, a harmadik a mentális érettség. A sportolónak tudnia kell,hogy mit miért csinál. A harmadik az, ami nagyon sok sportolóból hiányzik itthon. Erre Sallai Gábor jó példa, három Olimpiára próbált kijutni sikertelenül és most 30 éves korára jutott el oda, hogy meg tudja csinálni.
Jelenleg nincs, régen volt. Úgy gondolom, egészséges példaképeim voltak a magyar vitorlázásban. Detréékre és Nyári Gyuláékra néztem fel. Most azért nincs példaképem, mert felnőttem kb ugyanarra a szintre, amin anno ők vitorláztak. Akkor voltak példaképeim, amikor Optimisteztem és láttam, amikor Nyáriék mennek az Olimpiára, Olimpián nyernek futamot, Detrééknek ott van az olimpiai harmadik helyezésük. Erre a szintre akartam eljutni. Mondhatnám, hogy lenne példaképem külföldön, de valószínüleg már nem leszek profi vitorlázó soha.
2003-ban abbahagytam a vitorlázást az üzlet javára. Úgy gondolom, hogy a vitorlázásban elértem amit szerettem volna és most azt az időszakomat élem, amikor szeretném inkább megteremteni a jövőmet és az anyagi biztonságomat. Amikor ezt elértem, biztos, hogy vissza fogok ülni, de ez kevés lesz ahhoz, hogy mondjuk egy Amerika Kupán részt vegyek.
A Yacht Club Budapest így alakult meg, hogy látunk pár emberben olyan fantáziát, akik segítséggel, legyen ez mentális vagy anyagi, a következő 10 évben eljuthatnak a profizmusig és ne kelljen abbahagyniuk a vitorlázást anyagi gondok miatt.
Nem tartom valószínűnek, hogy magyar hajó, az elkövetkező 10 évben lesz, ellenben azt lehetségesnek tartom, hogy lesznek olyan magyar versenyzők, akik ilyen hajókon fognak vitorlázni, nagyon komoly fizetésért.
2008-ba megalakult az AC Sailing Team az RC 44-re, viszont a gazdasági válság és egyéb tényezők miatt nem tudtuk azt a programot végrehajtani, ami elő volt irányozva. Sem edzés, sem versenyügyileg. Viszont elkezdtünk egy másik programot egy Melges 24-el, amivel a célunk a jövő évi Világ Bajnokság Észtországban. Idén szeretnénk mindenképpen kimenni az Európa Bajnokságra Franciaországba. Az idei Kékszalaggal egybeesik egy Melges programunk. Ez egy nagy eldöntendő kérdés számunkra, hogy melyik éri meg jobban. Jelenleg fix cálunk van, hogy a Melgessel hova szeretnénk eljutni. Az RC 44 Kékszalag esélyes hajó, lehet vele Kékszalagot nyerni idén, viszont nem találtunk megfelelő támogatókat, hogy a versenyzés finanszírozva legyen, ez igaz a Kékszalagra is. Az AC Sailing Teamnek nincs anyagi támogatója. Ezért döntöttem úgy, hogy sokkal jobban megérné elmenni egy Garda tavi Volvo kupára Melgessel, ahol egyforma hajók versenyeznek és tesztelni tudom saját felkészültségem. De még nem döntöttük el 100%-osan, nem kizárt, hogy ott leszek a Kékszalag rajtjánál.
Litkey Farkast tartom most is a legesélyesebbnek, bár Murphy közbeszólhat, de a balatoni szélviszonyokat tekintve úgy gondolom, hogy Farkinak van a legnagyobb esélye a győzelemre és megvédje címét. Az RC 44 valószínüleg beleszólhat ebbe, ha bejön egy front és fúj egy kb 20 csomós szél stabilan, amiben kreuzolni kell. A Sponsor Wantedot átalakították, nagyon készülnek a Kékszalagra, idén megnyertek eddig mindent. A Kékszalag egy kiszámíthatatlan verseny, ahol bármi előfordulhat, valaki az ellenkező partot húzza, bejöhet egy szélcsend. Úgy gondolom, hogy az első három hely le van osztva, de ebből bárki nyerhet.
A tavalyi évben tornyosult a létszám szerintem, mindenki ott volt, idén már nem lesznek annyian. A hajók közti különbségek miatt nem egyenlőek a feltételek. Idén lenn lesz a hajósorsolás, de ez zsákbamacska, hogy ki milyen állapotú hajót kap, nem egyforma hajókról van szó. Személy szerint drágának tartom a versenyt. Nem hiszem, hogy ennyi magyar bajnoki címet kéne osztanunk. Kis ország vagyunk, kis vízzel. Tehát egy Tengeri Bajnokságnál úgy gondolom, hogy kéne egy ORC versenyt rendezni és legyen egy tengeri bajnokunk. Van cseh és szlovák bajnokság is, ahol egy bajnoki címet osztanak. Fölöslegesen osztunk ki 6-8 bajnoki címet, komolyatalanok leszünk ezáltal a külföldiek szemében. A hajóosztályokban is kevesen indulnak szerintem. Bavaria Match 42-ben indulnak 19-en, a Bavaria 47-eseknél kb 10-en, ez kevés. Lehetőséged pedig nincs mással benevezni nagyon. Az ötlet nem rossz, csak egy bajnoknak kéne lenni és azt tisztelnék.
Igen, abszolút, tervezem a családalapítást.
2002-ben abbahagytam itthon a versenyzést, utána lekerültem Horvátországba és kaptam egy állás lehetőséget, hogy egy kikötőt kell a nulláról felépíteni. 5 éven keresztül csináltam ezt.
2003-ban döntöttem úgy, hogy nem tudom együtt csinálni az élsportot és a munkát, egyikben sem voltam kimagasló, Medemblikkben nem fértem be az arany csoportba, feltettem a Lasert az utánfutóra és azt mondtam, hogy itt vége. Nagyon nehéz volt ezt a döntést meghozni, nehéz nyaram volt, nem volt könnyű abbahagyni a versenyzést. Volt még egy utolsó próbálkozásom versenyzőként, amikor a Czégai Peti - Kutassy Laci páros szétült (470), beültem Petinek mancsaftolni. Leköltözött hozzám Horvátországba ősszel és elkezdtünk készülni a 2004-es Olimpiára. 8 hónapunk volt még vissza, a kvótaszerzés Zadarban zajlott (Világ Bajnokság), 4 hónap után eljutottunk arra szintre, hogy súlyban is jók voltunk és megtanultam mancsaftolni. Egyetlen versenyen indultunk decemberben, Imperiaban, ahol másodikak lettünk. Aztán elmentünk síelni és 4darabra törtem a vállamat. Itt vége lett a sztorinak és maradt a munka.
2004-től 2006-ig lenn dolgoztam Horvátországban, keveset jártam haza.
2006-ban úgy döntöttem, hogy szeretném felépíteni a saját váram és ezt itthon szeretném megvalósítani. Ekkor alapítottam a cégem és a Yacht Express magazint. A céget nővéremmel Eszes Bernadettel (Detta) csinálom közösen, vitorlás hajók forgalmazásával, bérbeadásával és jogi tanácsadással foglalkozunk a vitorlázáson belül.
Földváron volt egy bajnokságunk még Optimisttel, amikor lejött egy olyan vihar, hogy az embereket menekítették, a hajókat otthagyták. Édesapám volt az edzőm és egyértelmű volt, hogy én leszek az utolsó, akit kiment, na akkor féltem. Jól döntött, hogy engem hagyott utoljára, sokan abbahagyták a vitorlázást, akiket előbb vittek partra. Soha többet nem akartak ilyen élményt átélni.
Vicces sztori? A vitorlázásban nem minden vicces. A Pünkösdi Regatták mondjuk viccesek. Azok a versenyek is kellenek, jó lazítás.
Köszönöm szépen!
Eszes Tamás
Tóth Mátyás
Fotó: Tóth Boglárka, Minden jog fenntartva
A vitorlázás nem csupán egy sport, hanem egy életstílus. Ezt mi is tudjuk. Ezért igyekszünk mindenről beszámolni, ami vitorlázáshoz hozzá tartozik. Nemcsak Balatoni, Adriai és egyéb külföldi helyszíneken való vitorlázásról és vitorlásversenyekről olvashatsz itt, hanem megtalálhatod a legmodernebb technológiákat és a legújabb vitorlás divatot is cikkeink között. Nemcsak profi sportolóknak ajánljuk vitorlázásról szóló oldalunkat, hanem azoknak is, akik hobbiszerűen űzik, vagy esetleg még csak érdeklődnek a vitorlázás iránt. Ha pedig Balatonfüreden konferencia helyszín érdekel, akkor a Vinifera 5* Superiort ajánljunk!
Hírek a vitorlázásról a világ minden szegletéből: minden, amit a vitorlázásról tudni érdemes. Kövesd nyomon a világ leghíresebb vitorlásversenyeit velünk, less el trükköket, hogy hogyan is csinálják a profik! Akár a Balatonon repít a szél, akár az Adrián vitorlázol, vagy valamelyik másik tengeren, hasznos tippekkel és tanácsokkal szolgálhatunk. Mit vigyél magaddal, ha vitorlázásra készülsz, vagy mikre kell figyelned, ha beköszönt a tél? Itt megkapod mindenre a választ. A legfrissebb tudnivalókkal várjuk a vitorlázás szerelmeseit!
Velünk egyik vitorlásversenyről sem kell lemaradnod. Kövesd velünk nyomon a vitorlázás élversenyeit! Nemcsak a hazai megrendezésű vitorlásversenyekről olvashatsz cikkeket, hanem olyan legendás nemzetközi vitorlásversenyekről is, mint a Volvo Ocean Race. Te is kíváncsi vagy, hogy hogyan alakul a helyzet a vitorlázás csúcsán? Ne maradj le a legfrissebb hírekről! Velünk könnyen képbe kerülhetsz a legfontosabb vitorlásversenyekről, a legfrissebb híreket olvashatod első kézből.
A vitorlázás több, mint egy sport, egy valódi életforma. Velünk képben lehetsz a vitorlázással kapcsolatos életstílus újdonságaival: a legújabb vitorlás divattal, a legjobb felszerelésekkel vitorlázáshoz, a legújabb órákkal, amiket vitorlázáshoz fejlesztettek, de a legjobb luxusautókról és technológiai felszerelésekről sem kell lemaradnod! Mit vegyél fel vitorlázáshoz, melyik a legkényelmesebb cipő vagy a legjobb óra egy vitorlásversenyhez? Itt mindent megtalálsz.
Az utazás a vitorlázás elengedhetetlen része. Az új tájak és kultúrák felfedezése még izgalmasabbá teszi a vitorlázást. Nincs is jobb program, mint vitorlázás közben a nyílt vízről megcsodálni a hely nyújtotta látványt, nem is kell túl messzire utaznod ehhez, a Balaton is varázslatos panorámát tár eléd az év minden napján. De persze külföldi utazásokkal, vitorlás utazási ötletekkel is szolgálhatunk, de a csodálatos kis hazánkról sem feledkezünk meg, a hazai vitorlázás központjával a Balatonnal együtt. Fedezz fel te is izgalmas tájakat vitorlázás közben!