A falusi turizmus és a legszebb magyar falvak

Nem is kezdhetnénk mással a sort, mint Hollókővel, mely az UNESCO világörökségi listájának a tagja és Magyarország egyik legszebb gyöngyszeme. A kis hagyományőrző település, mindössze 400 lójával, magával ragadó kis utcáival és épületeivel teljes mértékben el tudják felejtetni a mindennapok zűrét. A településen ősi palóc építészeti vonások dominálnak, mely már 1911 óta őrzi arculatát. Itt található a mindenki számára ismert a 13. században épített hollókői vár is, mely az egyik legnagyobb látványosságnak számít.

Aki már járt Hollókőn tudja, milyen csodás település, aki nem az feltétlenül keresse fel a kis falut.

Az ország északkeleti részén található, Miskolctól körülbelül 90 kilométernyire. Karcsa a legrégebbi falvaink egyike, melynek története a honfoglalás kori időkbe nyúlik vissza. A településen található egy 11. századi Árpád-kori, román stílusban épült kerektemplom. A kis falu környezetében is számos érdekes látnivalót találhat az ember, amit semmi pénzért sem szabadna kihagynia.

Falusi turizmus

A városi embert mindig is vonzotta a falusias környezet, mivel itt újra építheti kapcsolatát a természettel, megismerheti az ősi tudást, mely annak idején természetes volt a falusi ember számára, kik együtt éltek a természettel. Hogy az ember ezt, mind megismerje, ahhoz nélkülözhetetlenek a falusi vendéglátásra berendezkedett települések, melyek vonzó természeti környezetben helyezkednek el. A falusi turizmus fogalma alatt nem a városi és nem is a kimondottan üdülőhelyeken történő vendéglátást értjük, hanem a falvakban, a tanyákon, a családoknál történő üdülést. Az egésznek a lényege, a falusias életmód és kultúra, a helyi hagyományok megismerése. A teljes élményhez pedig hozzá tartozik a környék turisztikai látványosságainak, természeti csodáinak a megtekintése, bebarangolása.

A falusi vendéglátás egy komplex módon értelmezhető dolog, mivel alapvetően nem csak a szállásért és az étkezési szolgáltatásokért fizet az ember, hanem minden egyébért, mely beletartozik egy hagyományos falu környezetébe. Ide sorolható a népi kultúra, a folklór, a népi építészet, a különböző mesterségek és a helyi mezőgazdaság megismerése. Lényegében a falusi vendéglátás magába foglal minden olyan szolgáltatást, mely szükséges a szabadidő eltöltéséhez.

A falusi vendéglátás kialakulásához és fejlődéséhez  nagymértékben hozzájárulhat, a kedvező természeti környezet, mely nagyobb vonzerőt jelenthet a turisták szemében. Nagyon sok múlik az emberi tényezőn is, hogy helyiek mennyire tudnak azonosulni a vendéglátás gondolatával. Megfelelő hozzáállással és színvonalas alapszolgáltatásokkal, valamint igényes szabadidős programokkal vonzóvá lehet tenni a falusi vendéglátást, olyan helyeken is, amelyek nem rendelkeznek természeti vagy műemléki látnivalókkal.

A falusi vendéglátás természeténél fogva nem tarozik a centralizálható tevékenységek közé. Ha végig nézünk a világhálón láthatjuk, hogy számos településen foglalhatunk szállást, mely falusi vendéglátást kínál számunkra. Magyarország különböző, gyönyörű tájegységein tölthetünk el pár napot, ahol kiélvezhetjük a falusi életmód nyugalmát és megnyugtatóan kikapcsolódhatunk a természet lágy ölén. Mivel számos terület és és település nyújt, ilyen jellegű szolgáltatásokat , ezért úgy gondoltam, hogy a legszebb magyar falvakból választok ki néhányat, ahol nagyon szép művészeti, történelmi és természeti látványosságokkal találkozhat az ember és melyek akár konkrét célpontként is szolgálhatnak az üdülni vágyóknak.

Történeti áttekintés

Az első világháborút követő Trianoni békeszerződés értelmében hazánk elveszített több, olyan turisztikailag fontos területet, mely jelentős vonzerővel bírt. Ennek következményeként került előtérbe a falusi turizmus. Elsőként a Balaton környékén, a Mátra-Bükk hegységben és a folyók mellett található falvakban bontakozott ki a falusi vendéglátás, köszönhetően a kedvező éghajlatnak és a természeti adottságoknak. Ebben az időben a hazai üdülés 35 százalékát a falvak elégítették ki.

A II. világháború és a szocialista időszak alatt a magyar falusi turizmus teljes mértékben szétzilálódott. A falusi vendéglátás újjáéledése 1989-re tehető, amikor is megalakult a Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók Szövetsége, majd a későbbiekben egyre több kisebb nagyobb szervezet jött létre, melyek hozzájárultak a magyar falusi turizmus újjászületéséhez. A rendszerváltás óta eltelt időben több kezdeményezés is született ennek sajátos vendéglátásnak a felvirágoztatása érdekében, több-kevesebb sikerrel.

Napjainkban körülbelül 80 százalékát adják a belföldi vendégek a falusi turizmusnak, akik átlagosan 3-4 napot töltenek el a szálláshelyükön. Fontos lenne a külföldi turisták megcélzása is, de ennek több akadálya is van, főként, hogy ez egy igazán nemzeti sajátosság, egy magyar embernek többet jelentenek ezek a települések, hiszen sokunknak van kötődése egy-egy magyar faluhoz. A másik, hogy a vendéglátók nyelvismeret szempontjából, nem állnak túl jól, pedig a vendégekkel való kommunikáció rendkívül fontos.

Lapozz tovább és ismerd meg a legszebb magyar falvakat

Búcsúszentlászló egy Zala megyei kisközség, mely igazi zarándokhellyé vált, és  évről-évre egyre többen látogatják, mivel úgy hiszik, hogy a településen fakadó forrásnak a vize csodát tesz. 1736-ban épült a kisközség egyik ékköve az egykori ferences kolostor.

A kis falu mindössze 250 lakójával Veszprém megyében található, de mégis hazánk egyik leghangulatosabb települése. Körös-körül a Bakony festői tája, mely körbeveszi a kis települést és kiváló túrázási lehetőséggel szolgál az odalátogatóknak. A környéken található még az Ödön-forrás, mely kedvelt turista látványosság és a 14. században épült Szarvaskő várának a romjai.

Bács-Kiskun megye egyik legszebb falváról beszélhetünk Fülöpszállás tekintetében. Fő látványosságai a kunhalmok, melyek annak idején a kunok temetkezési helyéül és őrdombként szolgáltak. A településen találhatunk református és katolikus templomot is. Aki teheti, mindenféleképpen keresse fel Fülöpszállást.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található település alapítása a honfoglalás idejére nyúlik vissza. A faluban található egy 12. századi, Magyarországon egyedülálló római katolikus templom. Az egyediségét az adja, hogy a cseh bányavidékek szokásaihoz igazodva, kettős szentéllyel készült. Tornaszentandrás másik nevezetessége, melyet a természet alkotott, nem más, mint az Esztramos-hegy. A hegy belsejében bányászati munkák folytak már a középkor óta, az újkori kitermelés következtében, viszont gyönyörű barlangokat tártak fel, amit a kívülállók is nyugodtan bebarangolhatnak.