Az idei rendezvény ún.
nyílt versenyként került meghirdetésre, ami azt jelenti, hogy rengeteg különböző típusú hajóval nevezhettek a vállalkozó kedvűek. Nem csak egy, de több testű hajóval is indulhattak; köztük a tizenegyszeres Kékszalag győztes
Litkey Farkas által kormányozott
Evopro Katamadár is, - akit egyébként sokan a legesélyesebbnek tartottak. Ő azonban mindenki nagy megdöbbenésére nem sokkal a rajt után, technikai okok miatt ki is állt a versenyből. ( „Feladtuk a 46. Kékszalagot szinte azonnal a rajt után. Elszakadt a forstag tartó két fő kötél közül a jobb oldali, kiesett a kitámasztó rúd és kicsit meg is repedt, ezt nem tudtuk visszaszerelni. A javítás zajlik, estére kész lesz a hajó.” – írta ki tegnap délután Litkey Farkas hivatalos Facebook oldalára )
Ez Farkasnak bizonyára lesujtó balszerencse volt, de annál biztatóbb volt ez a másik két nagy esélyesnek tartott Fifty-fifty-nek és a Naturaqua-nak.
Ez utóbbit a méltán híres Andreas Hagara kormányozta, aki igazi profinak számít, hiszen nem csak Európa bajnoki, de világbajnoki címek is sorakoznak már a polcán.
Mikor a mezőny Keneséhez közeledett már láthatóvá is vált, hogy nemhiába fogadtunk rájuk, mivel itt már szinte toronymagasan vezetett a Fifty-fifty, és a nyomában csak a Naturaqua siklott.
Ahogy haladt előre a mezőny és közeledett az éjszaka, a szél is egyre erősödött, sőt több helyen viharos erősségűvé vált, amelyet heves esőzések is kísértek. Bár az előrejelzések ezt megjósolták, a versenyzőket ez sem tarthatta vissza az indulástól és sikerrel vették a nehezítő körülményeket; pedig volt ahol a szél 75 km/órás széllökésekkel is süvített!
Az olvasók számára valószínűleg ezek csak üres számok, de gondoljunk csak bele milyen lehetett ott lenni élőben! Amikor nem elég a verseny heve és izgalmai, de mindezt egy hűvös és sötét éjszakában, egy vitorláshajón hánykolódva és harcolva kell végigcsinálnunk a Balaton közepén. Ugye máris jobban átérezzük a helyzet izgalmát!
Az egyik versenyhajó legénysége így számolt be a Vitorlázás.hu-nak erről az éjszakáról:
„A verseny legnehezebb része az volt, amikor éjjel egy óra körül a befutó felé elhagytuk a tihanyi csövet. A folyamatosan zuhogó esőtől olyan vizesek lettünk, mintha beleestünk volna a Balatonba!
Vicces volt, hogy ugye a Tihanyi-félsziget takarásában nem volt szél és csak ringatóztunk a vízen a többi hajóval együtt, aztán egyszer csak észrevettük, hogy az előttünk járó hajók egy pillanat alatt elfekszenek és felgyorsulnak. Kiértek a takarásból és visszajött a szél! Persze velünk is ez történt, de így kívülről nézve mégis váratlan látvány volt.
Később a füredi öbölben óriási hullámok és nagyon erős szél fogadott minket, ráadásul a befutóig is csak úgy lehetett feljutni, hogy egészen a hajógyári öbölig fel kellett kreuzolnunk (cirkálnunk).
A sűrű sötétség csak még izgalmasabbá tette a dolgot, mivel szinte semmit sem láttunk. Ez azért volt érdekes, mert figyelni kellett arra is, hogy a több kivilágítatlan hajó közül a mi közelünkbe is keveredett egy és különösen figyelni kellett, hogy össze ne ütközzünk.
A körülöttünk cirkáló mentőhajók látványa csak tovább fokozta a hangulatot. De összességében nagyon izgalmas este volt és semmi pénzért nem hagytam volna ki ezt az élményt!”
Ám nem mindenki vállalta a viszontagsgos körülményeket, értesüléseink szerint reggelre csak közel 400 hajó ért be a füredi célvonalba. Persze őket sem érheti semmiféle rosszindulatú kritika, hiszen nem minden hajó volt felkészülve egy ilyen viharra. Az időjárás ellenére azonban egy komolyabb baleset sem történt, mindössze 3 könnyebb sérülésről értesültünk. Köszönhetően a jól megszervezett és precíz mentőhajóknak, amik - a hivatalos jelentés szerint -mind a vízen voltak és készenlétben álltak. (forrás:http://www.kekszalag.hu/)
A nehéz éjszaka után a részletes, hivatalos eredmények még váratnak magukra, mivel a mentési munkállatok mellett az adminisztráció sem folyhatott olyan simán, mint ahogy az kellemesebb időjárási körülmények között zajlani szokott.
A remek fotókat Cserta Gábor készítette.
