Nem térhet vissza a vírus előtti élet a szakértők szerint
Homer-Dixon a kanadai Greater Victoria régió helyzetét elemezte részletesebben. Véleménye szerint a vírusnak hosszútávon különösen a sétahajó-iparra pusztító hatása.
„Már rég óta éreztem, hogy Victoria [Vancouver-sziget legnagyobb partvidéki városa] egy nem túl bölcs fogadást tett, amikor ilyen hevesen elkötelezte magát ezen iparág mellett.”
Homer-Dixon véleménye, hogy a szektor az elmúlt évek során többször is bizonyította, hogy érzékeny a betegségekre. „Nem lepett meg, hogy ez volt az első iparág, amit a világjárvány megzavart.”
A szakértő ugyan el tudja képzelni, hogy a turizmus újrainduljon, de nem valószínű, hogy a járvány előtti szinten működik majd a továbbiakban, és a régi jó eséllyel máshová összpontosít majd gazdaságilag (például az építkezésre és az ingatlanra).
„Mindez alapvetően megváltoztathatná Victoriát” mondta, majd hozzátette, hogy a járvány kiszélesítette a szakadékot a gazdagok (akik kevesebbet költöttek), és az egyébként is pénzügyileg hátrányos helyzetűek között, akiket aránytalanul súlyosan érintett a helyzet.
„Ha a járvány miatt kevesebbet fordítunk a sétahajózásra, akkor ez még jót is tehet Victoriának. Más részről azonban a szélesedő gazdasági szakadék, illetve, hogy már azok sem engedhetik meg maguknak a városi életet, akik működtetik azt, már komolyabb problémák.”
Saul Klein, a Victoria Egyetem üzleti iskolájának dékánja elmondta, hogy a szakadék már így is nagy volt a gazdagok és a szegények között, és a járvány csak tovább súlyosbította ezt a helyzetet. „Azt hiszem, hogy az emberek kezdenek rájönni, hogy ez így nem tartható fent” állítja, szerinte ugyanis a fokozott gazdasági egyenlőtlenségnek a populista politikai mozgalmaknak köszönhető, és hogy a polarizáció nem tesz jót az üzletnek.
Klein szerint a járvány miatt az emberek hajlandóbbakká váltak cselekedni és változtatni.
„A tétlenség következményei egyre erősebbekké és erősebbekké váltak” mondta – ez éppen olyannyira igaz a gazdaságra, mint a klímaváltozásra.
Klein azt reméli, hogy ahogy a világ kiszabadul a járványból, szélesebb, felelősségteljesebb szemszögből tekint majd a kapitalizmusra, és a cégek többé nem hagyhatnak figyelmen kívül mindent, ami nem érinti a bevételüket.
„Az emberek tudják, hogy nem lehet elkülöníteni a nagyobb problémákat, és hogy a cégek nem csak a pénzszerzésről szólnak” mondta. „Mind az ügyfelek, mind az alkalmazottak, mind pedig általánosságban a társadalom részéről is nagyobb a nyomás a változtatásért.”
Klein szerint a cégek és non-profit szervezetek szélesebb célokat tűznek ki majd maguk elé, és pozitívabb szerepet töltenek majd be a társadalomban a járványt követően. Sőt, azt állítja, hogy ez már tavaly megkezdődött.
„Azok a cégek, amelyekben a kanadaiak bíztak, voltak azok, amelyek láthatóan több segítséget nyújtottak, akár alkalmazottjaiknak, hogy megtarthassák őket, akár a társadalomban való pozitívabb szerepvállalással” mondta. „A járványból kilépve, ezek az értékek és társadalmi hozzájárulások egyre fontosabbak lesznek.”