Amilyen nehéz visszakeresni lehet egy állítás valóságalapját, annyira egyszerű bedőlni a Google félreértett, félreidézett kijelentéseinek és a légből kapott spekulációknak.

Nem csoda tehát, hogy az internet hemzseg a SEO mítoszoktól. Talán egy ügyfeled azért panaszkodik, mert meggyőződése, hogy a duplikált tartalmak miatt esett vissza keresőtalálatok között. Talán azt hallod egy marketingestől, hogy az oldal címe legfeljebb 60 karakter hosszú lehet az ideális eredményekhez.

A következőkben tehát ezekről a SEO mítoszokról lesz szó, és néhány konkrét példáról is olvashatsz, amelyekről az online marketingesek előszeretettel vitáznak az interneten.

Írta: Máté Balázs, online marketing tanácsadó

Mi a baj a SEO mítoszokkal?

A helyzet az, hogy senki sem tudja pontosan, hogy hogyan is működik egy keresőmotor. Még a Google fejlesztői közül sem tudnál kiválasztani egy olyan személyt, aki átlátja a keresőóriás felfoghatatlanul komplex rendszerét.

Éppen ezért a SEO szakemberek általában kénytelenek kísérletezés és megalapozott találgatások alapján dolgozni. Lehetetlen feladat minden állítás igazságalapját visszakeresni. Az ember hall valamit, de nem tudja hatékonyan tesztelni, hogy igaz-e, vagy sem.

Így indulnak útjukra a SEO mítoszok.

Kellő odafigyeléssel és némi józan ésszel szerencsére számos SEO mítosz leleplezhető. Például tedd fel magadnak a következő kérdést: „Egyáltalán képes lehet a Google valahogy ellenőrizni ezt?”, vagy „Egyáltalán van-e ennek bármi haszna a felhasználó részére?”

Mik azok a SEO mítoszok?

Mielőtt rátérnénk a konkrét példákra, érdemes tudni, hogy milyen jellegű mítoszokat különböztetünk meg.

Sosem tesztelt tudás

Az SEO-val ismerkedők gyakran kapnak olyan tanácsokat oktatóiktól, mentoraiktól, amiket valójában soha nem tesztelt le senki. Éppen ezért sokan szentírásnak vesznek olyan feltételezéseket, amiknek valószínűleg semmi hatásuk nincs a rangsorolásra.

Bolhából elefánt

A SEO mítoszok egy másik típusa az, amikor valaki túl nagy jelentőséget tulajdonít egy olyan szempontnak, aminek csak minimális hatása van a rangsorolásra. Például egy olyan szempont, aminek csak akkor van bármi jelentősége, ha webhelyed egy másik, egyenrangú domainnel kerül szembe, és ez az egy apróság dönt arról, hogy melyik kerül az első pozícióba – de más esetekben elenyésző a jelentősége.

Elavult tanácsok

Számos olyan SEO mítosz kering az interneten, amelyek valaha tényleg hasznos tanácsoknak számítottak, de mára már értéküket vesztették. A trendek változnak, az algoritmusok fejlődnek, az emberek pedig máshogyan böngésznek ma, mint 10-20 évvel ezelőtt.

A Google félreértett megnyilvánulásai

A mítoszokat sokszor közvetlenül a Google ereszti szabadon, persze akarata ellenére. A Google gyakran tesz bejelentéseket és ad tanácsokat a webmestereknek, amiket sokan félreértenek és helytelen kontextusban kezdenek el terjeszteni az interneten.

A Google mondott „valamit”? Na, akkor itt az ideje teljesen új marketing tanácsadót szerezni, mert a mostani nem a „szabályok” szerint dolgozik…

A SEO közösség az idők során olyannyira eltorzíthatja a Google hivatalos megnyilvánulásait, hogy egy bizonyos ponttól kezdve már semmi közük nincs az eredeti kijelentésekhez. Mint amikor az óvodások az egymás fülébe súgós „add tovább” játékot játsszák, és a „Peti sapkát hord” mondatból „Pontosan 170 karakter hosszú meta leírást kell használni” lesz.
 

Amikor egy valódi SEO módszer mítosznak tűnik

Megeshet, hogy egy ténylegesen működő SEO módszert valaki mítosznak titulál, csak azért, mert neki személy szerint nem volt sikere vele a saját webhelyén.

Fontos észben tartani, hogy minden webhely egyedi, saját célközönséggel, versenytársakkal és technológiával rendelkezik. Lehetetlen egy olyan SEO receptet összeírni, ami minden webhelyen azonos eredményeket hoz majd. Ha létezne ilyen, már mindenhol ezt használnák, nem igaz?

Tehát csak azért, mert valami éppen neked nem hoz észrevehető eredményeket, még nem jelenti azt, hogy nem emelhetne egy másik webhely pozícióin.

Amikor összekeverjük egymással az okozatot és a korrelációt

Abból is születhet SEO mítosz, amikor valaki kapcsolatot vél felfedezni egy tevékenység és az organikus rangsorolás javulása között. Ha egy SEO szakember ilyesmit tapasztal, akkor érthető módon mások figyelmét is felhívja majd rá – indulhat is a mítoszterjesztés.

Az online rendszerek összetettsége miatt nehéz megkülönböztetni egymástól az okozatot és a korrelációt. Ha a meta leírás átfogalmazása után két pozíciót ugrott egy weboldalad, az még nem jelenti azt, hogy ez a leírás miatt történt, hiszen számos más tényező is játszik ebben a képletben. Sokan bele sem gondolnak ebbe, és máris útjára indul egy újabb SEO mítosz.

Hogyan lehet elkerülni a SEO mítoszokat?

Ha szeretnéd elkerülni a SEO mítoszok által okozott fejfájást és veszteségeket, akkor tudnod kell, hogy hogyan különböztetheted meg őket a valóságtól. Íme néhány tipp ehhez.

Teszteld le őket saját magad

Ha egy új SEO tippet hallasz, akkor ne vedd rögtön készpénznek. Ha biztosra szeretnél menni, saját magadnak kell letesztelned, hogy tényleg működik-e webhelyeden, vagy sem. Ha például azt hallottad, hogy egy bizonyos módon érdemes összeállítani egy oldal H1-2-3 struktúráját, akkor teszteld le azt egy-két oldaladon, mielőtt az összes tartalmadat átalakítanád (talán feleslegesen).  

Előfordulhat, hogy csak elenyésző változást tapasztalsz majd, és még az sem biztos, hogy pozitívat. De ne ugorj egyből fejest a mély vízbe, mert csak magaddal szúrsz majd ki, ha valami mégsem úgy működik, mint amire számítottál.
 

Nézz utána, hogy épp nem tesztelget-e valamit a Google

Elég csupán néhány átrendeződő találati oldal, néhány feljebb mászó és lejjebb csúszó pozíció, és a SEO közösség máris felrobban, mert biztosan valami nagy dolog készülődik.

A helyzet az, hogy a Google gyakran tesztelgeti újonnan kiegészített keresőalgoritmusait élesben is, és lehet, hogy ezt csak a felhasználók 1%-a veszi észre. Azonban amint felfigyel rájuk egy-egy túlbuzgó SEO szakember is, rögtön megindulnak a vad fantáziák arról, hogy mit hogyan is kellene most optimalizálni az „új rendszerben”.

A Google például nem is olyan rég azzal kísérletezett, hogy asztali találataikban is megjelenítette a webhelyek faviconjait a hivatkozások mellet. A SEO közösség rögtön elkezdett arról irkálni, hogy mennyire fontosakká váltak a Google szemében a faviconok. A Google azóta elrejtette ezeket az asztali találatok közül. Ennyi. Téma lezárva.

Tehát nem mindig érdemes, és gyakran kifejezetten veszélyes lehet rögtön rávetni magadat a legújabb „SEO trendekre”, amik a Twitteren vagy a szakmai csoportokban terjednek. Adj nekik egy kis időt, és hagyd, hogy mások essenek orra egy-egy elhamarkodott döntés miatt.

7 SEO mítosz, amiket ideje leleplezni

Lássuk tehát azokat a gyakori SEO mítoszokat, amik már hosszú ideje terjednek az interneten, és nézzük meg, hogy van-e valóságalapjuk, vagy ideje elfelejteni őket.

1. A Google sandbox

Egyes SEO szakemberek szerint a Google automatikusan elrejti az új webhelyeket az organikus találatok közül, amíg nem képesek jobban rangsorolni. Ha úgy tetszik, átmenetileg afféle „sandboxba” („homokozóba”) helyezik ezeket a webhelyeket.

A sandbox kifejezést egyébként olyan virtuális rendszerekre szokás használni, amelyek biztonságos környezetet biztosítanak egy fejlesztés alatt álló vagy kérdéses eredetű szoftver tesztelésére.

Na de akkor most kinek van igaza? Nos, az egyetlen forrás – mint sok más esetben – a Google Twittere. John Muellertől, a Google munkatársától egyszer megkérdezték, hogy „mennyi időbe telik, míg egy új webhely kikerül a Google sandboxából”, amire a válasz szimplán ennyi volt: „Nincs sandbox”.

Hivatalosan tehát a Google sandbox nem létezik, azonban ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Google valóban vár egy kicsit, hogy jobban értelmezhesse egy új webhely oldalait, mielőtt rangsorolná őket. Nehéz tehát hibáztatni azokat, akik ezt sandbox-effektusnak tekintik.

2. A duplikált tartalmakért járó büntetések

A duplikált tartalmakról gyakran hallani a SEO világában. Lényegében arról van szó, hogy ha olyan tartalom szerepel webhelyeden, ami máshol is fellelhető az interneten, akkor a Google ezért büntetést szab majd ki rád.

Ahhoz, hogy megértsd, miről is van itt szó, tisztában kell lenned az algoritmikus elrejtés és a kézi műveletek közötti különbségekkel.

Kézi műveleteknek nevezzük azokat az eseteket, amikor a Google egyik munkatársa (egy hús-vér dolgozó) szab ki egy közvetlen büntetést webhelyedre, vagy annak bizonyos oldalaira. Amíg a büntetés aktív, az érintett oldalak talán meg sem jelenhetnek a Googel találatai között. Ezekről a büntetésekről a webmester értesítést kap a Google Search Console felületén a „Kézi műveletek” menüben.

Az algoritmikus elrejtés az, amikor egy oldal nem képes jól rangsorolni, mert nem felel meg az algoritmus feltételeinek.

A helyzet az, hogy ha webhelyeden olyan tartalom szerepel, amik egy másik webhelyen is megtalálható, de a te oldalad alacsonyabb pozícióba kerül, akkor könnyen lehet, hogy egyszerűen csak nem képes jól rangsorolni. Az algoritmus talán szimplán úgy döntött, hogy a tartalom eredeti közzétevője jobb találat az adott keresésre, mint a te verziód, még ha a két szöveg egyezik is egymással.

Továbbá, mivel felesleges kétszer ugyan azt a tartalmat megjeleníteni a találatok között, ezért a te verziódat a Google algoritmusa automatikusan elrejti. Ez nem büntetés, csak így működik az algoritmus.

Persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek duplikált tartalommal kapcsolatos kézi műveletek, de ha csak 1-2 oldal egyezik meg két egyébként nagy webhely között, az nem valószínű, hogy felhívja magára a Google munkatársainak figyelmét. Az már persze más kérdés, hogy van-e jogod átvenni ezeket a tartalmakat, vagy sem.

A duplikált tartalmakért tehát nem konkrét büntetés jár (hacsak nem egy ritka kézi műveletről van szó), de az algoritmus működése miatt hátrányba kerülhetsz miattuk.

3. A PPC hirdetések javítják az organikus rangsorolást

Ez a leggyorsabban leleplezhető SEO mítosz ezen a listán. Sokan tartják úgy, hogy a Google az organikus rangsorolásban is előnyben részesíti azokat a webhelyeket, amelyek fizetett hirdetésekkel is reklámoznak a Google Ads szolgáltatásban.

Az igazság az, hogy a Google Ads és a Google Kereső rangsorolásért felelős algoritmusai teljesen különállóak egymástól.

Előfordulhat, hogy egy Google Ads hirdetéseket futtató webhelynek javulhatnak az organikus hirdetései is, de ez egészen más szempontoktól függ, de közvetlen közük nincs egymáshoz.

4. A domain kora rangsorolási szempont

Ez a SEO mítosz tökéletes példa arra, amikor az emberek összekeverik egymással az okozatot és a korrelációt. A feltételezés szerint ha egy webhely rég óta létezik, és jól rangsorol, akkor ebben a korának is szerepe van. Ezt azonban a Google már többször is cáfolta.

John Mueller 2019 nyarán erősítette meg ezt egy Tweetjében, ami így szólt: „Nem, a domain kora nem segít semmit.”

A helyzet az, hogy egy régebb óta működő webhelynek sokkal több ideje volt tekintélyt szerezni az interneten. Egyértelmű, hogy egy 2 hónapos webhelynek nem sok esélye van egy olyannal szemben, ami már 15 éve publikál tartalmakat, és temérdek értékes visszahivatkozást gyűjtött ezekkel.

A domain kora tehát közvetlenül nem okoz jobb rangsorolást.

5. A lapfülek mögé rejtett tartalmak befolyásolják a SEO-t

Ez egy nagyon régi SEO mítosz, mely szerint a Google kevésbé értékeli azokat a tartalmakat, amiket egy weboldal lapfülek mögé „rejt”. Ilyenek például azok a szövegek, amiket a felhasználó nem olvashat el közvetlenül az után, hogy betöltődött a weboldal, hanem valamire rá kell kattintania előtte, hogy a szöveg megjelenjen neki.
 

Ez is egy olyan SEO mítosz, amit a Google több alkalommal is leleplezett már. 2018 szeptemberében Gary Illyes, a Google egyik munkatársa a Twitteren szólt hozzá ehhez a témához:

„Tudtommal semmi sem változott, Bill: indexeljük a tartalmakat, és teljes súlyozással értékeljük őket a rangsoroláshoz, de meglehet, hogy nem emeljük ki vastag betűkkel a találatok között. Egy másik, technikailag összetettebb kérdés, hogy hogyan jelenik meg ez a tartalom a webhelyen. Az indexelésnek vannak bizonyos korlátai.” – Gary Illyes, 2018

Ha a tartalom megjelenik a webhely HTML kódjában, akkor a Google képes lesz „elolvasni” és indexelni azt – még akkor is, ha a felhasználónak ehhez rá kell kattintania egy lapfülre. Semmi okunk nincs tehát azt feltételezni, hogy ettől a Google kevesebb értéket tulajdonít neki.

Amíg a Google könnyedén hozzáfér a tartalomhoz, azt fogja feltételezni, hogy a felhasználó is képes erre, tehát nem értékeli másképpen, mint a rögtön látható tartalmakat.

6. A Google Analytics adatok is beleszámítanak a rangsorolásba

Ettől a mítosztól sokan félnek. Az elmélet szerint ha a Google Analyticsben azt látod, hogy webhelyed oldalai magas visszafordulási arányt mutatnak, vagy hogy a látogatók csak rövid ideig maradnak nálad, akkor a Google ez alapján gyengébb minőségűnek értékeli majd webhelyedet. Az aggodalom tárgya tehát az, hogy a Google konkrétan az Analytics adatait is figyelembe veszi a rangsoroláskor.

Ezt a mítoszt szintén Gary Illyes leplezte le, aki a Twitteren jelentette be, hogy a semmilyen adatot nem használnak a Google Analyticsből.

Ha egy kicsit azonban belegondolunk (és ezt az érvelést John Mueller, a Google másik munkatársa is emlegette már), az oldalon töltött idő egyáltalán nem jelenti azt, hogy az oldal tartalma rossz minőségű. Egy 2-3 ezer karakteres tartalom is lehet hasznos a felhasználók számára, és lehet, hogy egy perc sem kell nekik, hogy megtalálják benne, amit keresnek. Az oldal így is eléri a célját, még ha rövid ideig is maradnak rajta a látogatók.

E mellett fontos észben tartani, hogy a Google Analytics adatok könnyedén manipulálhatók. Sok Analytics-felhasználó különféle szűrőket alkalmaz, hogy kizárja a statisztikák közül a felesleges adatokat, így azok már nem mutatnak feltétlenül valós képet a Google-nak.

Végezetül, nem mindenki használ Google Analyticset, de még ezek a webhelyek is előkelő pozíciókban jelenhetnek meg a találatok között.

Egy magas visszafordulási arány rossz minőségű tartalmakat, vagy technikai problémákat jelenthet webhelyeden. A rövid oldalon töltött idő arról árulkodhat, hogy tartalmad nem túl érdekes (negatívum), vagy éppen gyorsan feldolgozható (pozitívum).

A Google Analytics mutatói azért vannak, hogy megmutassák, miért rangsorolhat jól vagy kevésbé jól webhelyed, de nem számítanak bele a rangsorolásba.

7. A Google-t érdekli a Domain Authority

Amikor a Google sok-sok évvel ezelőtt előállt a PageRank algoritmussal, végérvényesen kiemelte magát az összes többi keresőmotor közül. A Google a PageRank pontszám alapján állapítja meg egy weboldal fontosságát, így jelentős szerepe van a rangsorolásban is.

A weboldalak PageRank értékét a felhasználók sokáig nyilvánosan is ellenőrizhették a Google eszköztára segítségével, mígnem a keresőóriás úgy döntött, hogy titkosítja ezt a pontszámot. A PageRank értékek 2013 óta nem frissültek, és habár a nyilvánosság szeme elől eltűntek, a Google még ma is használja őket rangsoroláshoz (természetesen naprakész, csak éppen titkos értékekkel).

Miután a Google megfosztotta a webmestereket a PageRanktől, számos szervezet állt elő a saját rendszerével, ami a weboldalak tekintélyéhez igyekezett valamilyen pontszámot rendelni. Ilyen például a népszerű „Domain Authority” pontszám a Moztól, vagy az Ahrefs „Domain Rating” és „URL Rating” értékei, hogy csak néhányat említsünk.

Ezeket a pontszámokat azonban e szervezetek saját algoritmusai számítják ki és rendelik hozzá az URL-ekhez illetve domainekhez – a Google-nak semmi köze hozzájuk.