Sokszor hallhattuk azt az okos gondolatot, miszerint a pénzt és a magánéletet nem szabad összekeverni. De még olyan jó tanácsot is kaphattunk, hogy a pénz minden barátság elrontója. Nos, hogy ebben van-e igazság, vagy nincs, azt döntse el mindenki maga. Viszont a Londoni Közgazdasági Egyetem professzorának egyik elméletében szerintem nagy igazság van, mégpedig hogy az érzelmeknek nagy szerepe van a pénzügyekben, sokkal nagyobb, mint azt hinnénk és mint azt kellene, emiatt nemcsak az emberi kapcsolatokban, hanem akkor is hozhatunk rossz döntéseket, ha csak a saját sorsunkért felelünk.
Hazánkban összesen 1,8 millió tonna élelmiszert dobálunk ki az ablakon, ami azt jelenti, hogy hirtelen érzelmektől vezérelve megvesszük, de utána rájövünk, hogy nem kell. Ebből csak 2 ezer tonnát sikerül megmenteni, az a rászorulóknak megy. Ez a fogyasztói társadalom jelensége, az impulzusvásárlás miatt van. A következő oldalon arról olvashattok, hogy miért esik nehezünkre a spórolás.
Szerintem az emberek nagy része elköveti ezt a hibát a vásárlás során. Ha valami megtetszik, akkor azonnal kell. Senkinek sincs kedve inkább több napot várni, amíg átgondolja, hogy valóban szüksége van-e rá, mintha attól félne, hogy valaki elkapkodja előre a polcról. Pedig ha szánna rá legalább 10 percet, hogy átgondolja, hogy valóban kell-e neki az a valami, hogy a későbbiekben mennyire veszi hasznát és hogy mennyire viseli meg a pénztárcáját, akkor lehet, végül arra jutna, hogy csak a szeme kívánta és nem venné meg.
Szociális normák
Ha bevalljuk, ha nem, zavaró, ha valamiben kilógunk a sorból. Habár ebben a mai világban elvileg mindenki az egyediségre törekszik, mondhatni, a csapból is ez a szó folyik, azért mégsem jó, ha mindig mindenben különbözünk. A szociális normák sokban befolyásolják az emberek viselkedését, így van ez a vásárlási szokásokkal is. Ha mindenkinek van új telefonja, csak neked nincs, az zavaró, mert nem jó abban a tudatban élni, hogy egy lépéssel hátrébb kullogsz, akkor se, ha a régi telefonnak semmi baja.
Ha valaki átélte már, hogy hosszú, ínséges időszak után végre jutott annyi, hogy kicsit lazábbra engedhette a nadrágszíjat, az beleeshet abba a hibába, hogy túl optimistán tekint a jövőre. Persze az optimizmus sose hátrány és az se, ha az ember jól érzi magát, de ez az érzelem gyakran vezethet oda, hogy olyan dolgokat is megveszünk, amit csak megkívánunk, de igazából nincs szükségünk rá. A kulcsszó itt is a tudatosság: ha átgondolod, hogy valóban szükséged van-e arra a termékre, sok fölösleges pénzkidobástól kímélheted meg magad.
Koncentráció hiánya
A hétköznapok zűrzavarában az embernek vannak sokkal nagyobb problémái is, mint a vásárlás és inkább azokra koncentrál. Ez teljesen érthető, hisz nem lehet mindenkinek mindenre energiája, viszont ez gyakran oda vezet, hogy vásárlás során a logikus helyett a könnyű utat választjuk. Az ilyen rövid távú megoldásokkal az a baj, akkor miután végre túl vagyunk a bevásárláson, foghatjuk a kasszánál a fejünket, hogy mit nem kellett volna a kosárba pakolni. De ha adunk magunknak egy percet, hogy átgondoljuk, mire van szükségünk, nem fog minket csalódás értni.