Az első dokumentált vitorlásversenyt 1661 szeptemberben rendezték, II. Károly angol király versenyre hívta ki a yorki herceget.A 23 mérföldes versenyt az angol király nyerte.Mégis a sportvitorlázás széleskörben a 19. század végén vált népszerű sporttá.
Angliából elterjedt sportvitorlázásnak királyi követője volt I. Péter orosz cár és I. Frigyes porosz király is. Nagy Péter 1718-ban alapította az első orosz vitorlásklubot és 141 yachtot ajándékozott a klub tagjainak.
Lapozzd végig galériánkat-ha további részleteket szeretnél megtudni...
A gőzhajók megjelenésével az addigi áru és utasszállító nagy vitorlások eltűntek a tengerekről és a kisebb vitorlásokat hobbi és sport célokra kezdték használni a tengerpartokon és a tavakon. Épp ezek a változások adtak újabb lendületet a vitorlások gyors fejlődésének. Az 1900. évi nyári olimpiai játékokon még 20 méteres és 40 tonnás hajók is versenyeztek. Az olimpiák egyik legtöbb változása ép a vitorlázásban történt, a nagy hajókat felváltották az egyre kisebb és gyorsabb járművek.
Irányító szerve az 1907-ben megalakult Nemzetközi Vitorlás Szövetség (International Yacht Racing Union, IYRU).
A világ leghosszabb versenyét a Royal Naval Sailing Association szervezi 1973-óta, a négy évenként rendezett eleinte 26 180 tengeri mérföld (1 mérföld=1,852 kilométer) majd 1990-óta 32 000 tengeri mérföld (59 264 kilométer) távon tartják meg. Az útvonal Portsmouth–Jóreménység foka–Horn-fok–Portsmouth.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején az Adrián több hajóépítő cég és vitorlázó egyesület is működött. Legeredményesebb magyar tengeri versenyző Batthyány Ödön volt, kétszer első lett a Temze-torkolat előtti versenyeken, 1870-ben megnyerte a Csatorna-versenyt és az angol királynő három díjából kettőt hozott el, sportsikeri elismeréséül megválasztották a Royal Albert Yacht Club kapitányának.
A Balatonon bár régóta használtak vitorlásokat halászatra, sportcélra csak lassan terjedt el. Festetics Pál 1760-ban Fenékpusztán létesített hajógyárat holland és olasz hajóácsok alkalmazásával, itt készült az első ismert magyar hajó a Phönix, amelyet 1797. július 16-án avattak fel.
Érdekes módon a balatoni vitorlázást egy gőzhajó indította be, Széchenyi István hozatta a legendás Kisfaludyt a Balatonra, és ennek legénysége kezdte el a vitorlás-versenyzést.
1867-ben létrejött a Balatoni Yacht Egylet, az alapszabály szerint a legkisebb hajó 25 tonnás és a legénység legfeljebb 25 fő lehetett, a klub tagjai főúri, főnemesi osztály tagok lehettek. A drága hajókat Angliából hozatták ezek azonban hamar tönkrementek.
1882-ben alakult a Balatoni Vitorlázó Egylet és augusztus 22-én megrendezték az első versenyt is. Balatonfüredre telepedett Young angol hajóépítő egymás után építette a yachtokat. 1886-ban létesült a balatonfüredi klubház, ami a balatoni vitorlázás fő központja lett. 1881-ben létrejött a Stefánia Yach Egylet, ezt később Magyar Yach Klub-ra keresztelték át, és 1912-ben megalakult a Balatoni Yacht Klub is. Balatonfüred mellett Aligán, Világoson, Almádiban, Csopakon, Siófokon és Lellén jöttek létre vitorlás klubok. Ezt már a kisebb, olcsóbb hajók megjelenése tette lehetővé az 1920–1930-as években.
Vitorláshajókat már évszázadok óta építenek, azonban csak a 20. században vált általánossá, hogy speciálisan sportcélokra alakítanak ki típusokat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság először az 1960. évi nyári olimpiai játékokra határozta meg a szigorúan kötött méretekkel és osztályelőírásokkal szabályozott hajófajtákat.
Az olimpiai osztályok rendszeresen változnak, és számos olyan osztály van, amely nem szerepel az olimpián. A kishajós versenyzésen kívül rendkívüli módon fejlődik a nagyhajókkal folytatott nyílt tengeri vitorlázás is. A pályaversenyeken használt sportvitorlások alapvetően két csoportra oszthatók: jollékre és tőkesúlyos vitorlásokra. A nemzetközi versenyeken a vitorlázaton az ország ISAF kódja, az egyedi vitorlaszám és az hajóosztály jele szerepel.
Kisebb (3-5 méter hosszú, 100-200 kg tömegű), uszonyos, kabin nélküli sportvitorlások. Vitorlázatukat vagy szlúp. Legénységük 1-2 fő, a stabilitást elsősorban a test alakstabilitása valamint a legénység súlya adja. Lehetnek trapézosak is.
Jelenleg használt leggyakoribb típusok: Optimist, 420-as, 470-es, Repülő Hollandi, Finn Dingi, Kalóz, 49-es, Laser
Magyarországon korábban népszerű, a nemzetközi versenyzésben már nem használt típusok: 15-ös túrajolle, 22-es binnenjolle, 25-ös túrajolle, L-boote (30-as binnenkieler)
Nagyobb (általában 5 méternél hosszabb, 650-2500 kg tömegű), tõkesúllyal felszerelt sportvitorlások. A tengeri versenyzésben 30 m-nél (100 láb) hosszabb maxik, szupermaxik is feltűnnek. Legénységük általában 2-8 fő, de a speciális szóló (egykezes) versenyeken egyedül is vitorláznak velük, a nagy óceáni hajóknál pedig a legénység akár 25 fő is lehet. A stabilitást elsősorban a tőkesúly visszaállító nyomatéka biztosítja, de lehetnek trapézosak is, ahol a legénység súlya is számottevő.
Jelenleg használt leggyakoribb típusok: Dragon, Soling, Csillaghajó, Asso 99, J/24, Melges 24, X-35.
Magyarországon fejlesztett, külföldön nem elterjedt típusok: Scholtz 22, Sudár regatta, 50-es cirkáló, 70-es cirkáló, Nautic.
Klasszikus hajók: cirkálók (22-es, 30-as, 40-es, 55-ös, 75-ös), Európa 30-as, 6R yacht, 8R yacht.
A vitorlázás nem csupán egy sport, hanem egy életstílus. Ezt mi is tudjuk. Ezért igyekszünk mindenről beszámolni, ami vitorlázáshoz hozzá tartozik. Nemcsak Balatoni, Adriai és egyéb külföldi helyszíneken való vitorlázásról és vitorlásversenyekről olvashatsz itt, hanem megtalálhatod a legmodernebb technológiákat és a legújabb vitorlás divatot is cikkeink között. Nemcsak profi sportolóknak ajánljuk vitorlázásról szóló oldalunkat, hanem azoknak is, akik hobbiszerűen űzik, vagy esetleg még csak érdeklődnek a vitorlázás iránt. Ha pedig Balatonfüreden konferencia helyszín érdekel, akkor a Vinifera 5* Superiort ajánljunk!
Hírek a vitorlázásról a világ minden szegletéből: minden, amit a vitorlázásról tudni érdemes. Kövesd nyomon a világ leghíresebb vitorlásversenyeit velünk, less el trükköket, hogy hogyan is csinálják a profik! Akár a Balatonon repít a szél, akár az Adrián vitorlázol, vagy valamelyik másik tengeren, hasznos tippekkel és tanácsokkal szolgálhatunk. Mit vigyél magaddal, ha vitorlázásra készülsz, vagy mikre kell figyelned, ha beköszönt a tél? Itt megkapod mindenre a választ. A legfrissebb tudnivalókkal várjuk a vitorlázás szerelmeseit!
Velünk egyik vitorlásversenyről sem kell lemaradnod. Kövesd velünk nyomon a vitorlázás élversenyeit! Nemcsak a hazai megrendezésű vitorlásversenyekről olvashatsz cikkeket, hanem olyan legendás nemzetközi vitorlásversenyekről is, mint a Volvo Ocean Race. Te is kíváncsi vagy, hogy hogyan alakul a helyzet a vitorlázás csúcsán? Ne maradj le a legfrissebb hírekről! Velünk könnyen képbe kerülhetsz a legfontosabb vitorlásversenyekről, a legfrissebb híreket olvashatod első kézből.
A vitorlázás több, mint egy sport, egy valódi életforma. Velünk képben lehetsz a vitorlázással kapcsolatos életstílus újdonságaival: a legújabb vitorlás divattal, a legjobb felszerelésekkel vitorlázáshoz, a legújabb órákkal, amiket vitorlázáshoz fejlesztettek, de a legjobb luxusautókról és technológiai felszerelésekről sem kell lemaradnod! Mit vegyél fel vitorlázáshoz, melyik a legkényelmesebb cipő vagy a legjobb óra egy vitorlásversenyhez? Itt mindent megtalálsz.
Az utazás a vitorlázás elengedhetetlen része. Az új tájak és kultúrák felfedezése még izgalmasabbá teszi a vitorlázást. Nincs is jobb program, mint vitorlázás közben a nyílt vízről megcsodálni a hely nyújtotta látványt, nem is kell túl messzire utaznod ehhez, a Balaton is varázslatos panorámát tár eléd az év minden napján. De persze külföldi utazásokkal, vitorlás utazási ötletekkel is szolgálhatunk, de a csodálatos kis hazánkról sem feledkezünk meg, a hazai vitorlázás központjával a Balatonnal együtt. Fedezz fel te is izgalmas tájakat vitorlázás közben!