Vízisízni több módon is meg lehet tanulni, de talán a legegyszerűbb módja, ha egy ülésből vagy egy hosszú stégről becsúszva gyakorlunk. A három legfontosabb, hogy a karunk egyenes legyen, a térdünket hajlítsuk be, és előre nézzünk. Ha sikerült felállnunk, akkor nem szabad hátra hajolni, a saját lábunkon kell állni, mintha nem lenne a kezünkbe a kötél. A térdhajlítás azért fontos, mert a rugózás jól tudja csillapítani az érkezésünket. Itt jöhet képbe a síeléskor szerzett tapasztalat, mivel mozogni, kanyarodni hasonlóan kell a vízen, mint a havon. Annak ellenére, hogy a wakeboard tábora nagyobb, én személy szerint jobban szeretek vízisízni, mert nem kell annyit sorba állni a Balatonnál vagy a Velencei-tónál, és kényelmesebb a menetiránnyal megegyező irányba állni, de mindannyian mások vagyunk, így lehet, hogy más épp a menetirány miatt fogja választani a deszkát.
Monosí
A víz és a hajó kombinációja meglehetősen sok lehetőséget ad a sportolásra, és most itt nem a legismertebb mozgásfajtákra célzunk. Biztosan van nem egy olyan ember, aki az életében még nem próbálta ki a vízisízést vagy a wakeboardozást, vagy egyáltalán nem is látott még ilyet élőbe, ennek ellenére tudja, hogy mik ezek mert már hallott róluk vagy láttott videókat ezekről a sportokról. Nos a monosíről már nem igazán szoktunk beszélni, pedig ez is egy nagyon szép sportág. Ez igazából a vízisí és a wakeboard keveréke. Ennél a testünk a menetiránnyal megegyező irányba néz, mint a vízisínél, de csak egy nagy deszkán állunk, mint a wakeboardnál. Azt, hogy melyik lábunk van elől, ugyan úgy el tudjuk dönteni, mint a wakeboardnál.