Földrengés volt a Balatonnál – Enyhén, de érezni lehetett
A Richter-skála szerinti erősségük 4 volt, ami aggodalomra ad okot a földrengésaktivitás növekvő tendenciája miatt a térségben. Szakértők hangsúlyozzák az érdemi vizsgálat szükségességét
Balatoni földrengés - Siófok közelében észlelték a földmozgást
A Balaton környéki régióban, Siófok közelében, egy enyhének minősített, 2,3 erősségű földrengést észleltek vasárnap dél körül. Ez a legfrissebb esemény egy sorozat része, mely Magyarországon tavaly augusztusban egy nap alatt három földrengést hozott. Először Gyomaendrőd közelében, majd Túrkevénél, végül Szarvasnál. A Richter-skála alapján enyhének minősített, 2,3 erősségű földrengést észleltek vasárnap dél körül Siófok közelében, Törekinél. A földmozgást mind a Georisk, mind pedig a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium rögzítette - számol be az eseményről a sonline.hu.
Montenegró és Törökország is érintett: Egy időben két másik régióban is földrengés volt
A balatoni földrengés mellett ugyanebben az időszakban Montenegróban és Törökországban is észleltek különböző mértékű földmozgásokat. Habár ezek a rengések nem voltak erőteljesek, a koincidencia figyelemre méltó.
Magyarországon többszörös földrengéssorozat indult el: A Richter-skála 4-es erejű rekordot mutatott
Magyarországon tavaly augusztusban egy nap alatt három földrengést regisztráltak. Először Gyomaendrőd közelében, majd Túrkevénél, végül Szarvasnál. A Richter-skála szerinti erősségük 4 volt. Ez a sorozat aggodalomra ad okot, és szakértők szerint fontos lenne kivizsgálni, miért tapasztalható növekvő földrengésaktivitás Magyarországon.
Mi válthat ki földrengést?
A földrengések kiváltó okai több tényező összetett kölcsönhatásán alapulnak. A leggyakoribb földmozgások a Föld litoszférájának lemezeinek mozgásához köthetők. Azok a lemezmozgások, amelyeknél a lemezrészek ütköznek, szétválnak vagy elcsúsznak egymáshoz képest, erőteljes feszültségeket okozhatnak a kőzetekben. Amikor ezek a feszültségek elérnek egy bizonyos pontot, a kőzetek megrepednek, és a felgyülemlett energia lökéshullám formájában szabadul fel, ami a földrengést okozza.
Egy másik jelentős tényező a tektonikus lemezek alatti szubdukciós zónákban található szeizmikus aktivitás. Itt az egyik lemez a másik alá csúszik, ami intenzív geodinamikai folyamatokat indít be. A szubdukciós zónákban létrejövő erős feszültségek szintén földrengéseket okozhatnak, amelyek a felszín alatt vagy a felszínen is érezhetők lehetnek.
Emellett a vulkáni tevékenység is hozzájárulhat a földrengések kialakulásához. A magma mozgása és kibocsátása a vulkáni régiókban környező kőzeteket változtathatja meg, kiváltva a feszültségeket és a rengéseket. Összességében a földrengések kialakulásában számos természetes folyamat és geodinamikai jelenség játszik szerepet.