A legrégebbi kávéházaink történetéről egy keveset, hogy belátást nyerjünk ezekbe a csodálatos történelmi kávéházakba, kik jártak oda akkor, milyen hírességek voltak a fővárosunk gyönyörű kávéházaiba? Miben változott a vendégkör? Megmutatjuk Neked az 1800-as évektől egészen napjainkig!
New York Kávéház
Akkor:
1894-ben nyílt meg a New York Kávéház. A bejáratnál szökőkút várta a vendégeket, a lépcsőt bronzszobrok díszítették. Volt külön „Hölgyterem”, plusz egy-egy játék- és biliárdterem azaz „Mélyvíz” is.
A zenés Kávéházat eredetileg előkelő, tehetősebb embereknek szánták, de hamar Budapest legnépszerűbb találkahelye lett.
Kialakultak az irodalmi és művészi asztaltársaságok. A Kávéház 1. emeletén voltak az írók és újságírók Otthon Köre.
A karzaton ültek a későbbi nyugatosok, de 1908-tól pár évig itt is szerkesztették a folyóiratot.
Az 1. világháború után irodalmi rangja megkopott, legtovább a képzőművészek maradtak hűek a New Yorkhoz.
1920-ban Tarján Vilmos vette át az üzemeltetést, aki a Kávéházat a fővárosi éjszakai élet központjává tette. A helyiség még fényűzőbb és nívósabb lett, a bárba csak estélyiben volt szabad belépni.
Tarján 1936-ban csődbe ment, így átadta a Kávéházat, de az a 2. világháborúban bezárt, viszont 1954-ben újra megnyitott. A fenntartók igyekeztek újrateremteni az irodalmi Kávéház jellegét, nem sok sikerrel.
Most:
2006-ban megvette az olasz Boscolo szállodacsoport, aki korhűn felújította az épületet.
A renoválási munkálatokat 2007-ben Europa Nostra medállal tüntették ki.
A New York Kávéház mostani vezetése főként a jómódúaknak kedvez, ami leginkább a külföldi turistákat vonzza, de ez nem azt jelenti, hogy ne térhetnénk be ide egy reggeli kávé vagy tea elfogyasztására, hisz az biztos, hogy nem mindennapi élményekben lehet részünk egy itt készült reggeli elfogyasztása közben.
A New York Kávéház 2011-ben egy nemzetközi szavazáson nyerte el a Világ Legszebb Kávéháza címet, amit máig méltán büszkén visel.
Talán a legtöbben csak félve teszik be lábukat a pompás, fényűző falak közé, addig ez a turistáknak természetes, hisz nem éppen hétköznapi árakkal találkozunk itt, de a Kávéház lenyűgöző hangulata mindent felülmúl!
A pincér lesegíti a nőkről a kabátot, a széket is alájuk igazítja, az erkélyekről egész nap hallgathatjuk a bárzongoristák dallamait. A kávéhoz hihetetlenül omlós süteményt szolgálnak fel, melyet élvezet elfogyasztani.
Az egész helyet egy kastélyhoz lehetne a legjobban hasonlítani, vagy akár egy múzeumhoz, ahol szinte ünnepi hangulatban, de annál kellemesebben érzi magát az ember, így mindenképpen érdemes betérnie minden Budapestre látogatónak. Érezd át Te is a különleges, történelmi hangulatot, melyet a New York Kávéház nyújt! Kattints ide az asztalfoglalásért és a további részletekért: Kávéház Budapest
De! Még mielőtt tovább lapoznál. Tudtad, hogy a kávéház nem csupán arról híres, hogy a legfinomabb kávékülönlegességekkel varázsolja el a vendégeket? Hiszen arról is híres, hogy a legszebb rendezvényeknek ad otthont! A kávéházon belül is a Salon Étteremben található az egyik legideálisabb exkluzív konferencia helyszín Budapesten rendezvényeidnek, amit igénybe vehetsz. Nem tudhatod, mikor lesz szükség a tökéletes helyszínre a fővárosban. De most már biztos lehetsz benne, hogy a New York Kávéház mindig a rendelkezésedre áll, ha rendezvényről, vagy egy finom kávéról van szó!
A következő oldalakon bemutatásra kerül a Centrál, és a Hadik Kávéház!
Centrál Kávéház
Akkor:
1887-ben nyílt meg Erényi Ullmann Lajos házában. A Kávéház a földszinten volt ami 8 teremből, 2 játékszobából, 1 kávékonyhából és 1 ruhatárból állt. Alapítója Seemann kávés volt, aki veje, Frankl részére rendezte be a Kávéházat. 1905-ben Mészáros Győző vette át a Kávéházat.
Megbecsült vendége a Kávéháznak Karinthy Frigyes, aki a Hadik-ból a Centrál-ba tette át székhelyét. Ez volt a Kávéház fénykora, viszont a 2. világháború után eszpresszóvá alakították, és 1949-ben be is zárták.
1965-től a helységet az ELTE Eötvös-klub néven diákklubként üzemeltette.
A 70-es 80-as évek kedvelt egyetemi találkozó- és szórakozóhelye volt.
Most:
A Centrál Kávéház amellett, hogy nyitottak az újra, tisztelik a hagyományokat is.
Egy kedvelt találkozóhely, amely sokak szerint Budapest reneszánszának a jelképe.
Az alapítók nem megidézni akarják a múltat, hanem visszahozni azt a szellemiséget, amely a kávézót egykoron a főváros legkedveltebb központjává tette.
A terem világos és csendes, a vendégek rendelkezésére áll számos szolgáltatás, például az újságkínálat, internet-elérhetőség és asztali játékok. Akár még színház és mozijegyet is tudunk rendelni a házban.
Manapság az irodalmárok és tudósok helyett üzletemberek tárgyalnak a csodálatos kávékülönlegességek és friss narancslé mellett, ebédidőben megjelennek a környéken dolgozó emberek, akik választhatnak különféle ebédmenüből, este pedig az idős emberek, turisták, akik kipihenik az egész napos fáradalmaikat egy finom étel társaságában.
Hadik Kávéház
Akkor:
A Hadik Kávéházat Seemann Károly alapította, de nevét Kaiser Adolftól kapta, aki 1922-ben vette át a kávézót. Nevét a közelben lévő Hadik laktanyáról kapta, ez volt a Kávéház fénykora.
Ebben az időben sokat járt ide Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és még számos költő, író, művész. A Kávéház alatt egy bár is nyílt, melyet Karinthy nevezett el. Böhm Aranka és a barátnői ide jártak megbeszélni az akkori pletykájukat. Igen felkapott volt a kávézó, viszont a 2. világháború alatt a Kávéház bezárt és csak 2010-ben nyílt meg újra.
Most:
A Hadik újjáépítése két különböző hangulatú koncepción alapult:
A Kávéház része klasszikus stílusban megmaradt, ezzel kielégítve az idősebb korosztályt, ellentétben a Szatyor Bár és Galériával, ami inkább a 21. századi nézőpontból teremt kulturális teret a látogatóknak. A régi hagyományokat a mai szemmel értelmezik újra.
Karinthy Frigyes nevezte el szatyornak a Hadik pincehelyiségét.
A bár kialakítására Babos Zsili Bertalan képzőművészt kérték fel, aki közösségi térré, kávéházzá formálta több művésszel karöltve ezt a hatalmas teret.
A berendezésre a nyugodtság a jellemző, a falon nyugatos szerzők képei vannak felfestve, amik egyfajta tiszteletadást jelképeznek az irodalmi életnek.
Napjainkban rengeteg képzőművészeti kiállítást, irodalmi esteket, zenei programokat kínál a Hadik-ház.