Kedd reggel van, megrendeltük a portán a taxit, kimegyünk a reptérre és reméljük átvesszük a kiskocsit. Addig van egy kis időm, Eszti pakolgat - én pedig még mesélek egy-két dolgot a városról.
Nos két nap alatt lehetetlen bármi karakteres véleményt kialakítani erről a metropoliszról - de valami azért csak körvonalazódik bennünk. Egy biztos, nagyon sajnáltuk volna, ha nem jövünk ide el, de szerintem Mexikó igazi arca nem ez lehet. Az elkövetkező napok ezeket a kérdéseket majd megválaszolják, de azért nézzük a város előnyeit és hátrányait.
• Egy igazi világváros, nyüzsgő, színes - az építészete a moderntől a hagyományosig terjed, rengeteg a látnivaló
• Nagyon sok a múzeum, a kiállító hely
• Kiterjedt metróhálózata van
• Tök jó gyűjtő kártyát lehet venni, ami digitálisan fel is tölthető még pénzzel - és így sokkal olcsóbb is az utazás ( 6 peso/út )
• A belvárosban és a turisták által látogatott helyek biztonságosnak nevezhetők, mert iszonyú sok rendőr van mindenhol.
• Az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek. Ott hagyják a barátjukat, akikkel beszélgetnek - csak hogy útba igazítsanak. Megveszik a buszbérletünket ( három vadidegen is segít nekünk, egyeztetnek egymással - majd finoman az aprónkat azért elteszik ) - és amikor megtudják, hogy milyen messziről eljöttünk hozzájuk, akkor nagyon büszkék
• A mexikóvárosi vasárnapok. Az, hogy egy ilyen méretű város megengedheti magának, hogy sugárutakat zárjanak le csak azért, hogy a lakosok biciklizzenek, fussanak, kutyát sétáltassanak - az egy nagyon jó hely.
• Nagyon szimpatikus a szintén vasárnapi családi együttlétek intézménye, mert jó látni azt, hogy apu, anyu és a gyerekek együtt tudnak örülni - egymásnak. Mi szintén így éljük az életünket - de a meglátásom szerint sok család nem így van ezzel
• Iszonyú nagy. Ahogy az egyik bejegyzésben is írtam, itt egy-egy háztömb sok száz méter, talán egy kilométer is megvan - szélesek az utak és járdák, így ha A-ból B-be akarsz átjutni, akkor jócskán fel kell kötnöd a gatyát
• A múzeumok és a kiállító helyek elsősorban a mexikóiaknak készült - nagyon kevés dolog szól a turistákról. A feliratok java része spanyolul van, elvétve található angol leírás - a többi nyelvről már nem is beszélve ( olasz, francia, német,...)
• A metró eléggé lepukkant, iszonyú zsúfolt. Van olyan szakasz, ahol a hölgyeknek külön elkerített részük van a felszállásra ( külön fülkében utazhatnak), mert a pasis fülkékben már durva lenne a kontakt...
• A buszos közlekedésről már szintén írtam, de a véleményem azóta sem változott. Tök jó buszok futnak ( pl emeletes ), de hogy mikor jön - azt senki sem tudja. Van, hogy egymás után jön vagy négy, utána meg semmi.
• Mindenhol sorban kell állni, amit a helyiek tök türelmesen csinálnak - de nekünk néha ijesztő
• Az épületeik messziről szépek, azonban ha a közelben vagy, akkor kiderül, hogy már kicsit lepukkantak, lógnak mindenhol a vezetékek - szóval láttak már szebb napokat is
• A többség a hivatalokban, taxikban, buszokon kb annyit beszél angolul mint mi, ami sajna elég kevés. Értem hogy a spanyol az egyik legbeszéltebb világ nyelv - de azért angolul is beszélnek még a világban egy páran
• Óriási kontrasztok vannak a tehetősek és a szegények között. Szegényből padig sok van.
• Szürkület után elindul a "zombi" sereg, a drogosok, a kéregetők - még a belvárosban is. Hogy egy kintebbi területen mi lehet, azt el sem tudjuk képzelni.
• Sokkal több utcai árusra számítottunk, egy csomószor már szó szerint az éhséggel kellett küzdeni - pedig azt hittem léptem-nyomon taco-árusokba fogunk ütközni. Ahogy láttátok találtunk klassz helyeket - de nem volt olyan egyszerű.
• A csapvízből inni nem szabad, fogat mosni sem. Ezt iszonyú nehéz megszokni - és nem is jó.
• Higiénia. Gyakorlatilag folyamatos para az, hogy hol és mit ehetsz. Rengeteg helyen látod a fertőtlenítő szert, amivel megtörölheted a kezed, de ha a konyhás ezt nem tette meg - akkor már tök mindegy. Mi azt az elvet próbáljuk betartani, hogy lehetőleg frissen sütött cuccot kóstoljunk - de ez nem mindig megoldható. Ilyenkor jön az ima, mert az hátha segít ( na meg a teuqilla )
Reggeli után megjött a taxi, viszonylag gyorsan ki is értünk a reptérre - pedig azt hittem, hogy nagy dugó lesz. A sofőrünk egy szót sem beszélt angolul, így nagy dumcsizás nem volt az autóban. Érdekesek egyébként ezek az autók - egy csomó régi, levetett amerikai ( mármint USA ) kisbusz és személyautót állítottak be taxinak - amik belülről már szinte múzeumi hangulatot tükröznek. A srácnak próbáltuk elmagyarázni, hogy a reptéren az érkezési oldalra vigyen bennünket, de sajna ez nem jött össze - de sebaj, mert örült, hogy két amerikait fuvarozhatott. Mondtuk, hogy Európából jöttünk, de szerintem még mindig meg van győződve róla, hogy gringók vagyunk. 200 pesó volt a fuvar ( amikor érkeztünk akkor 300 felett fizettünk... )
Az autókölcsönzés viszonylag flottul ment, bár amikor meglátták, hogy hány bőröndünk van - akkor hümmögtek, hogy kicsi lesz nekünk ez az autó. Bezzeg tegnap még az volt az infó, hogy nincs is több kocsijuk. Sebaj, a papírokat elintéztük, egy kicsit itt is lehúztak bennünket - de ez úgyis benne volt a pakliban. Az autó tényleg kicsi - viszont nem gyors. Most vagy a három bőrönd és a mi két fenekünk terhelte le szegényt, vagy csak lusta őkelme - de néha nógatnom kellett ezt a kis csodát.
A városból való kijövetel nem volt olyan rémes, mint amire számítottam - de valószínű kellő tapasztalat volt az első néhány nap a számunkra. Tényleg mennek mint a meszes, nincs irányjelzés, simán a belső sávból megpróbálnak lefordulni jobbra - és tényleg az erő elv működik az utakon, de nagyjából kordában lehet őket tartani. Na figyelni azért kell, az biztos. A városból kivezető 2 x 3 sávos autópálya először zsúfolt volt, majd ahogy mentünk kintebb, úgy mérséklődött a terhelés. A város maga ijesztő. Ezeken a részeken érződik a mérhetetlen szegénység és kilátástalanság - ha itt lerobbanunk vagy defektet kapunk, akkor nekünk végünk. Látjátok, ötven évesen is kell az adrenalin. :-)
Viccet félretéve - ez nagyon más, mint amit a belvárosban láttunk. Egyszerű vakolatlan kis kocka házak állnak egymás hegyén-hátán, olyan mintha valaki részegen a LEGO kockákat egy másra pakolgatta volna. A belső utcák, sikátorok porosak, retkesek - az emberek pedig szemmel láthatóan szegények. Maga Mexikóváros nem is tudom hány kilométeren keresztül tartott, több dombon is átfutott az autópálya, de amíg a szem ellátott, végig házak álltak. Ismét jelzem, 21 millió ember…
Kiérve a városból elkezdett emelkedni a sztráda, aminek a mi kis kocsink annyira nem örült - de csak megoldotta. Ezen a szakaszon már rengeteg csőrös, igazi régi kamion rótta a kilométereket - a belső sávban pedig néhány jobb módú suhant a menő autójával. Egy benzinkútnál meg mertünk állni - volt egy pár zsaru is ott - vettünk ásványvizet, pisiltünk. Igazi mexikói hangulat és zene szólt - de suhantunk is tovább.
Az autópálya egy-egy szakaszán olyan pihenők vannak, ahol az helyi kamionosok meg-meg állnak - és ahol mi akkor sem mernénk, ha fizetnének érte. Olyan bádogváros, viskó jellegű földszintes épületek, melyek előtt terasz van - és ahol az asszonyok sütnek-főznek a megfáradt vándornak. Mondom eszem ágában sem lenne megállni, mert ijesztő.
Aztán minden hiba nélkül megérkeztünk Pueblába, majd becsekkoltunk a barátainkhoz - és elkezdtük az otthoni és az itteni eseményeket kidumálni. Ma így egy kicsit lazulósabb nap volt, de nem is ártott egy kicsit, hogy ülepedjenek az emlékek. A házigazdánk készített nekünk egy igazi házias csirke tacot, pikánsan csípős quacamole-t, amihez természetesen még ott volt salsa szósz is, illetve kaptunk egy banánnal és nutellával töltött tortilla finomságot, amit ki kell sütni - és ami fantasztikusan finom volt. A desszert neve chimichanga - és ami nem teljesen mexikói, hanem spanyol - de ez semmit sem vesz le az érdemeiből. Este még fertőtlenítgettük magunkat teuqillával, majd 11 felé elhúztunk aludni.
Szerző:
Hegyvári Zoltán
alias Húsimádó
A cikk sorozat további elemei:
Viajar a Mexico - A készülődés Mexikóba
Irány Mexiko 1. nap - Az nagy utazás
Mexikóváros - az első tényleges városnézés
Még mindig Mexikóváros - élmények Mexikóban
A vitorlázás nem csupán egy sport, hanem egy életstílus. Ezt mi is tudjuk. Ezért igyekszünk mindenről beszámolni, ami vitorlázáshoz hozzá tartozik. Nemcsak Balatoni, Adriai és egyéb külföldi helyszíneken való vitorlázásról és vitorlásversenyekről olvashatsz itt, hanem megtalálhatod a legmodernebb technológiákat és a legújabb vitorlás divatot is cikkeink között. Nemcsak profi sportolóknak ajánljuk vitorlázásról szóló oldalunkat, hanem azoknak is, akik hobbiszerűen űzik, vagy esetleg még csak érdeklődnek a vitorlázás iránt. Ha pedig Balatonfüreden konferencia helyszín érdekel, akkor a Vinifera 5* Superiort ajánljunk!
Hírek a vitorlázásról a világ minden szegletéből: minden, amit a vitorlázásról tudni érdemes. Kövesd nyomon a világ leghíresebb vitorlásversenyeit velünk, less el trükköket, hogy hogyan is csinálják a profik! Akár a Balatonon repít a szél, akár az Adrián vitorlázol, vagy valamelyik másik tengeren, hasznos tippekkel és tanácsokkal szolgálhatunk. Mit vigyél magaddal, ha vitorlázásra készülsz, vagy mikre kell figyelned, ha beköszönt a tél? Itt megkapod mindenre a választ. A legfrissebb tudnivalókkal várjuk a vitorlázás szerelmeseit!
Velünk egyik vitorlásversenyről sem kell lemaradnod. Kövesd velünk nyomon a vitorlázás élversenyeit! Nemcsak a hazai megrendezésű vitorlásversenyekről olvashatsz cikkeket, hanem olyan legendás nemzetközi vitorlásversenyekről is, mint a Volvo Ocean Race. Te is kíváncsi vagy, hogy hogyan alakul a helyzet a vitorlázás csúcsán? Ne maradj le a legfrissebb hírekről! Velünk könnyen képbe kerülhetsz a legfontosabb vitorlásversenyekről, a legfrissebb híreket olvashatod első kézből.
A vitorlázás több, mint egy sport, egy valódi életforma. Velünk képben lehetsz a vitorlázással kapcsolatos életstílus újdonságaival: a legújabb vitorlás divattal, a legjobb felszerelésekkel vitorlázáshoz, a legújabb órákkal, amiket vitorlázáshoz fejlesztettek, de a legjobb luxusautókról és technológiai felszerelésekről sem kell lemaradnod! Mit vegyél fel vitorlázáshoz, melyik a legkényelmesebb cipő vagy a legjobb óra egy vitorlásversenyhez? Itt mindent megtalálsz.
Az utazás a vitorlázás elengedhetetlen része. Az új tájak és kultúrák felfedezése még izgalmasabbá teszi a vitorlázást. Nincs is jobb program, mint vitorlázás közben a nyílt vízről megcsodálni a hely nyújtotta látványt, nem is kell túl messzire utaznod ehhez, a Balaton is varázslatos panorámát tár eléd az év minden napján. De persze külföldi utazásokkal, vitorlás utazási ötletekkel is szolgálhatunk, de a csodálatos kis hazánkról sem feledkezünk meg, a hazai vitorlázás központjával a Balatonnal együtt. Fedezz fel te is izgalmas tájakat vitorlázás közben!