Vízi járművek adója, hajóadó,luxusadó,vagyonadó

Vízi járművek adója

tóth mátyás
hirdetes

Sok vita és aggodalom kering a hajóadó körül, ezért utánajártunk.

 

Vízi járművek adója,hajóadó,vagyonadó

Hajóadó 2010?

A hajóadó, pontosabban a vagyonadó ide vonatkozó része valóban létezik, az alábbi linken le lehet tölteni azt a Közlönyt, aminek a 60. oldalán kezdődik a hajós társadalmat érintő törvény:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK09095.pdf

Az Alkotmány Bíróság felé beadásra került egy kérelem, hogy szüntessék meg a törvényt, döntés erről azonban még nem született. Sőt, valószínűleg idén nem is fog születni. Ez azért nem túl szerencsés, mivel a törvény 2010 január 1.-től hatályba lép. Elég bizonytalan továbbra is, hogy kell-e fizetni a hajók után vagy sem, végleges döntés nincs, olyan hírek is keringenek, hogy a sporthajók után nem kell adózni. Ezzel azt a célt szolgálnák, hogy a versenyek, többek közt a Kékszalag részvételi száma ne csökkenjen.

A törvényhez tartozik egy magyarázat is, amit itt lehet megtekinteni:
http://209.85.135.132/search?q=cache:yHbzkTjHjuEJ:www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/0/AF759A45A57AACD6C12575C200237D03/$File/tajekoztato_OGY_05_25.doc%3FOpenElement+vitorlás+adó&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

A vagyonadóról és a vízi járművek adójáról:

A vagyonarányos közteherviselés alkotmányos elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a lakó- és üdülőingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után, mint vagyoni elemekre vagyonadó kerül bevezetésre.

A vagyonadót 2010. január 1-jén kezdődő adóévtől kell fizetni.

A törvény általános rendelkezése nevesíti azon vagyonelemeket, amelyekre a törvény tárgyi hatálya kiterjed, meghatározza az értelmező rendelkezéseket.

A Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települései, területi és kisebbségi önkormányzatok, a költségvetési szervek, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az egyházak mentesülnek az adófizetés alól. Ugyancsak mentesül az a személy, akiknek/amelynek mentességét nemzetközi egyezmény biztosítja.

hirdetes

 

II. Vízi járművek adója

 

Az adó tárgya

Az adó tárgya a hajózási hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság) által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő (lajstromba vett) vízi jármű, illetve belföldi illetőségű személy vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan vízi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy, amelynek a bejegyzésére külföldön került sor.
Az értelmező rendelkezések értelmében vízi járműnek minősül a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszólétesítmények közül a tengeri nagyhajó, belvízi hajó, motoros vízi sporteszköz, de csak abban az esetben ha a (vitorlás) vízi jármű névleges vitorlafelülete a 25 m2-t meghaladja, illetve motoros vízi jármű esetén a főgép teljesítménye az 50 kilowattot meghaladja. (Nem adótárgy tehát vízi közlekedési törvény szerinti csónak és a nem gép meghajtású vízi sporteszköz.)

Az adó alanya

Az adó alanya az a személy, aki/amely a naptári év első napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, míg hatósági nyilvántartásban való feltüntetettség hiányában a Polgári Törvénykönyv szerint a vízi jármű tulajdonosa.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

Az adókötelezettség a vízi jármű tulajdonjogának megszerzését és/vagy hatósági nyilvántartásban való bejegyzését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettségben beálló változást (pl. adás-vételt) a változást követő év 1. napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a vízi jármű elidegenítése vagy a vízi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.

hirdetes

Adómentesség

Mentesség illeti meg a sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesületek tulajdonában vagy üzemeltetésében álló, a vízi mentés céljára használt vízi járműveket, az engedélyeztetési tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi járművet, továbbá az 1950. előtt tervezett eredeti történelmi vízi járművet, és annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzatát.

Az adó alapja

Az adó alapja attól függően eltérő, hogy vitorlás vagy motoros vízi járműről van szó. Vitorlás vízi jármű esetén az adó alapja a vízi jármű névleges vitorlafelülete négyzetméterben kifejezve. Motoros vízi jármű esetén azadó alapja a vízi jármű főgépének kW-ban kifejezett teljesítménye.

Az adó mértéke

A vitorlás vízi jármű esetén:

- a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 10 évben 2.000 Ft/m2/év,
- a vízi jármű gyártási évét követő 11-21. évben 1.000 Ft/m2/év,
- a vízi jármű gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft/m2/év.

A nem vitorlás vízi jármű esetén:

- a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 5 évben 300 Ft/kW/év,
- a vízi jármű gyártási évét követő 6-10. évben 250 Ft/kW/év,
- a vízi jármű gyártási évét követő 11-15. évben 200 Ft/kW/év,
- a vízi jármű gyártási évét követő 16. évtől 150 Ft/kW/év.

 

Forrás: vitorlazas.hu

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes

Szótár

Répa

Répát általában akkor húzunk, amikor a spinakker vagy más hátszélvitorla megtekeredve,... Tovább

Takli

Takli: vitorlázat Tengeri mérföld (tmf v. M) - kb. 1852 méter. Tovább

Tovább a lexikonra
hirdetes
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrissebb vitorlázással kapcsolatos hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.