LAPOZD VÉGIG A KÉPEKET ÉS TUDD MEG MI TÖRTÉNT
A maradék kettő is ugyanezt az ellátást kapta, és őket csak lebénították a műtét időtartamára, mert nem lehetett úgy operálni, hogy vég nélkül nevettek. Amikor véget ért az operáció, és magukhoz tértek, az egyik orvos megkérdezte őket, hogy miért tépték ki a darabjaikat, miért ölték meg társukat, és miért akarják a gázt. A válasz nem volt túlbonyolított. "Ébren kell maradnom"- mondta az egyik.
A beszélgetéseiket hallgatva napról napra egyre tragikusabb eseményekről beszélgettek, öt nap után a helyzet megváltozott, paranoiásak lettek, rejtett zugokban suttogtak. A tudósok úgy vélték, hogy a gáz hatása miatt vannak ezek a jelenségek.
A 14. nap reggelén úgy döntöttek a projectvezetők, hogy megpróbálnak kapcsolatot teremteni az adóvevővel, ami a kamrában van, azt remélve, hogy kapnak választ, mert attól féltek, hogy vagy halottak az alanyok, vagy nagyon közel vannak hozzá.
Bejelentették: "-A kamrát kinyitjuk, hogy leteszteljük a mikrofonokat. Lépjenek hátrébb, és feküdjenek a földre, vagy az ágyaikra. Aki megmozdul, lelőjük. Ha mindenki engedelmeskedik, akkor egyikük szabadon lesz engedve." Nagyon meglepődtek, mert a válasz tényleg őrült volt. Egy nyugodt hang bejelentette nekik a mikrofonba: "-Nem akarunk többé szabadok lenni."
Az 1940-es években az oroszok ki akarták próbálni, mi történik akkor, hogyha az emberek nem alszanak sokáig. Egy kamrába helyezték a hadifoglyokat és egy olyan gázt engedtek be, ami ébren tartotta őket. Az eseményeket kamerákkal rögzítették. A kamrát telerakták könyvekkel, betettek 5 priccset is, ágynemű és matrac nélkül.
Az első öt napban semmi érdekes nem történt, a foglyoknak azt hazudták, hogyha 30 napon keresztül nem alszanak, akkor szabadon engedik őket.
A foglyok folyamatosan kiabálták, hogy engedjék vissza a gázt, ne hagyják őket elaludni, amikor ki akarták vinni őket, az egyik katonának kitépték a torkát a harc közben. A csata után még öt katona öngyilkos lett, nem bírta elviselni, amit átélt. Az egyik fogolynak pedig betört a homloka, de brutálisan. Az orvosnak nekiment, nem engedte, hogy segítsenek neki és folyamatosan üvöltözött. Miután megállt a szíve, állítólag pár percig még ezután is kiabált.
A 15. napon kiengedték a gázt és levegőt engedtek be, ami ekkor történt, egészen elképesztő. A rabok ugyanis elkezdtek könyörögni, hogy engedjék vissza a gázt. Miután a katonák bementek a kamrába, észrevették, hogy az öt fogolyból már csak négy van életben. A kamra közepén húscafatok voltak, illetve a lefolyóba tömve is találtak darabokat a halott emberből. A négy túlélőnek nagydarab izmok és bőr volt letépve a testéről. Hihetetlen, de kézzel kaparták le magukról a bőrt. A nem életfontosságú szerveik ki voltak tépkedve. A bordák közti izmokat is kitépték, így lehetett látni a belső szerveket.
A 9. nap után az egyik fogoly elkezdett üvöltözni, fel-alá rohangálni. 3 óra után abba maradt a kiabálás, mivel a tudósok megállapítása szerint eltépte a hangszálait. A többiek eközben folytatták a suttogást, semmi reakciót nem váltott ki belőlük.
A felkészítő folyamat alatt, ami összefércelte volna egy kicsit a testet, hogy vissza lehessen tenni a belső szerveit, hevesen elkezdett küzdeni. Arra a szedáló anyagra, amit akkor kapott, immunis volt. Addig harcolt, amíg nem kapott a szeretett gázából. Az egyik kezét sikerült kitépnie egy tíz centi vastag bőr karpánt alól, amit még tartott egy 90 kilós katona. Még egy kicsi gázt adagoltak neki, majd a szemhéja fennakadt, visszarogyott az ágyra, mert megállt a szíve. A boncolási vizsgálatok kimutatták, hogy a vérében 3x annyi oxigén volt, mint amennyi a normális mennyiség.
A második túlélő volt az első alany, amelyik üvölteni kezdett. Mivel tönkre voltak menve a hangszálai, csak heves fej-, és kézmozdulatokkal jelezte, hogy nem kér a gázból, amíg operálják. Nem is reagált hat órán keresztül, míg visszahelyezték a belső szerveit, és befércelték a maradék bőrével. A fősebész azt mondta, hogy lehetséges, hogy túléli az egészet.
Mikor a műtét befejeződött, a férfi hevesen gesztikulált, amivel kivívta a figyelmét a főorvosnak, aki ennél fogva adott neki egy ceruzát és egy papírt, hogy írja le, hogy mit akar. Le is írta. Egyszerű üzenet volt. "Vagdaljatok még össze" - állt a papíron.
Miután az alanyokat visszahelyezték a kamrába, még rosszabb dolgok történtek. Ketten alvás közben haltak meg azonnal, a harmadik pedig ki akart törni. Ezután úgy döntöttek, hogy végeznek az utolsó fogollyal is. Amikor kinyitották az ajtót, az alany neki akart menni mindenkinek, arra a kérdésre, hogy „-Mi vagy te?” meglepő választ adott: "Ilyen gyorsan elfelejtetted? Én vagyok te. A benned lévő őrület, ami minden másodpercben szabad akar lenni, animálisan kitörni." A kutató ezután szíven lőtte.