Nepál és India - Az Aranyháromszögtől a Világ tetejéig

hirdetes

India és Nepál - Az Aranyháromszögtől a Világ tetejéig

Papp Éva
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

India, a brit korona egykori ékköve egyre fényesebben csillog, igaz, ma már más megvilágításban. Noha a társadalmi különbségek óriásiak, kevés ország dicsekedhet azzal, hogy gazdasága alig két évtized alatt a világ élvonalába került. India tobzódik a természeti szépségekben, a mesés Kelet építészeti remekműveiben, és bizonyosan nincs a Földön teremtett lélek, aki ne szeretné látni legalább a Tádzs Mahalt. Ha telítődtünk a látnivalókkal, a szárik színkavalkádjával, a pikáns fűszerekkel és a folyton dudáló autókkal, levezetésként tegyünk egy kitérőt a szomszédos Nepálba, amely pagodáival, a buddhista kolostoraiból kiszűrődő imáival garantáltan megnyugtatja a milliónyi inger által felajzott érzékszerveinket.

India és Nepál

Sokan tartanak egy indiai utazástól. Vajon elviseli-e az európai lélek a mérhetetlen gazdagság és szegénység látványát? Kibogozható-e számunkra a kasztrendszer, meg a hindu istenek bonyolult szövevénye? Érződik-e még a hétköznapokban az ősi Védák bölcsessége, Tagore lírája, vagy Mahatma Gandhi szelíd pacifizmusa? Indiát azonban nem érteni kell, hanem érezni. Lehetetlen befogadni egy olyan ország kultúráját, ahol több mint egymilliárdan laknak, ahol a 18 hivatalos nyelven kívül elfér még több száz, és ahol a hinduk, szikhek, muszlimok mellett számtalan vallási irányzat megtalálható. Ám ha kellő nyitottsággal, toleranciával vágunk neki az utazásnak, akkor hihetetlen élményekben és kalandokban lesz részünk.

 

Új-Delhi: turbán, farmer, dalitok

 

Az Arany háromszög, Delhi–Agra–Dzsaipur triumvirátusnak Delhi a legheterogénebb tagja. Hatalmas metropolisz, melynek területén hét korábbi város nyomai láthatók. 1911-es látogatásakor V. György király tette meg Brit-India fővárosává, és húsz év alatt épült fel európai mintára a mai Új-Delhi. Széles sugárútjai, köztük a helyi Andrássy út, a Rádzspat, a kormányzati negyed épületei és az India Kapu diadalíve a neves építész, Edward Lutyens ízlését tükrözi.

 


Hogy mégse érezzük magunkat annyira otthon, arról rögvest gondoskodnak Új-Delhi templomai. A kimondhatatlan nevű Bangla Száhib gurdwara a szikhek legfontosabb temploma a fővárosban, ahová csak mezítláb, fedett fővel léphetünk be. Impozáns látvány az aranykupolás épület, de még inkább a sok, turbános férfi. A 15. századból eredő, az iszlám és a hindu vallás elemeit tartalmazó szikh vallásban a férfiak identitásának elmaradhatatlan kelléke a turbán – mellé a fiatalok ma már farmert viselnek.


A Connaught tértől nyugatra található Laxmi Narayan templom már a hinduk bonyolult hitvilágába enged bepillantást. A szabályos geometriai formákon, tájoláson és pontos, matematikai számításokon alapuló hindu templomépítészet alapjai évszázadok óta változatlanok, csak a stílusjegyekben lehetnek eltérések. A gazdag iparmágnás által finanszírozott Laxmi Narayan kapuit 1938-ban Mahatma Gandhi azzal a feltétellel nyitotta meg, hogy oda a kasztokon kívüli „érinthetetlenek”, a dalitok is beléphetnek.

India és Nepál

Hogy az izgalommal várt első találkozást a mogul építészettel megejthessük, Ó-Delhi felé kell vennünk az irányt. 1526-ban a szamarkandi Bábur, aki Dzsingisz kánig vezette vissza illusztris felmenőit, a pánipati csatában legyőzte a delhi szultánt, és császárrá kiáltatta ki magát. A mogulokkal új időszámítás kezdődött India történelmében, mely egészen a brit gyarmatosításig tartott, igazi fénykora azonban az első hat uralkodó regnálására esett.

A mogulokkal együtt a muzulmán vallás is bekerült India vérkeringésébe, sőt, a nagymogulok idején elkezdte kiszorítani a hinduizmust. Ékes bizonyítéka ennek a fehér márványból és vörös homokkőből emelt Dzsáma Maszdzsid, India legnagyobb mecsetje, melynek tágas udvarán akár húszezren imádkozhatnak.


A mecset közelében található Ó-Delhi főutcája, a Chandni Chowk. Az egykor elegáns sétány ma elképesztően zsúfolt, keskeny sikátorokkal szabdalt bazárnegyed, ahol a selyemtől a vörösrézig, a fűszerektől a mikrohullámú sütőig minden kapható. Ha biciklis riksán ülve mélyebben is szeretnénk elmerülni a káoszban, India valamennyi istenének segítségére szükségünk lesz, hogy a fejünket súroló kábelkötegek közül, a hömpölygő tömeget, a heverésző teheneket és kecskéket kikerülve, fél óra múltán épségben előkerüljünk.

 

India és Nepál

Az Arany háromszög legfényesebb városába való eljutásért alaposan meg kell küzdeni. Már épül az autópálya, egyelőre azonban a 200 kilométeres táv aligha rövidíthető hat óra utazás alá: a buszsofőrnek külön „mitfahrer” segít a teherautók, buszok, kordék közötti navigálásban, és mindenki szorgalmasan követi a járművek hátuljára festett mottót: „blow horn”, azaz dudálj!

 

A közlekedési életképek után felüdülés megérkezni az agrai szállodába, ahol a szökőkutas kertektől a szobák legutolsó részletéig minden a kifinomult eleganciáról, az egzotikus Kelet díszítőelemeiről árulkodik. Akárha Bollywood díszleteibe csöppentünk volna, a nagybajuszú, turbános, délceg férfiú összetett kézzel, namaszté felkiáltással üdvözli csapatunkat. A turisztikailag frekventált helyeken a nívós hotelek szemlátomást egymással versengenek, hogy melyik tudja szolgáltatásban és szépségben felülmúlni a másikat.


Persze a legnagyobb luxus sem vetekedhet Agra ékszerével, a Tádzs Mahallal, amelyet legjobb hajnalban felkeresni. „Szó bennszakad, hang fennakad” – nehéz kifejezni azt az ámulatot, amit még a gyakorlott utazó is érez, amikor a reggeli ködből felsejlenek a hófehér kupolák. A Tádzs Mahal talán a világ legszebb szerelmi vallomása, az érzelmek kőbe vésett szimfóniája. Sahdzsahán mogul uralkodó építtette Mumtáz Mahalnak, szeretett feleségének, aki belehalt tizennegyedik gyermekük szülésébe. A krónikák szerint az uralkodó megölette az építész kedvesét, hogy át tudja érezni a fájdalmát. Húsz éven át húszezer munkás dolgozott a perzsa, török és itáliai mesterek keze alatt, hogy elkészüljön az emlékmű, melyet a világ hét újkori csodája közé is beválasztottak.


A sors iróniája, hogy Sahdzsahán élete utolsó hét évében semmi mást nem láthatott csak felesége síremlékét, ugyanis fia a Yamuna-folyó túloldalán levő erőd nyolcszögletű tornyába záratta. A Vörös Erőd kettős falrendszerét Akbar nagymogul emeltette, a fehér márványpalotákat unokája, Sahdzsahán. A leglátványosabb rész a Nyilvános kihallgatások csarnoka, a Diván-i-Ám: az uralkodó a mozaikokkal, féldrágakövekkel kirakott fülke trónján szolgáltatott igazságot alattvalóinak. Még díszesebb a Magán kihallgatások csarnoka, ahol a külföldi követeket fogadta. A lakosztályok a nagymogulok fénykorára jellemző, a hindu és a mogulok által behozott közép-ázsiai építészeti stílus szintézisének talán legszebb példái.

 

Vacsora a maharadzsával

 

Radzsasztán állam a kopár hegyek, a tigrisek és a rádzsputok, az ősi harcos kaszt leszármazottainak a földje. Szinte suhanunk a széles utakon, meglepő módon dugónak nyoma sincs az esti órákban. Mindez nem a véletlen műve: Dzsaipurt tartják India legjobban tervezett városának. A 18. század elején alapította Dzsai Szingh maharadzsa, aki a közeli Amberből ide tette át a székhelyét. Dzsai Szingh korának egyik legnagyobb tudósa volt, igazi polihisztor, aki nemcsak a várostervezéshez értett, hanem kiváló katona és zseniális csillagász is volt. A Városi Palota melletti Dzsantar Mantar egyike az általa épített öt indiai obszervatóriumnak.

 

A Városi Palota a mindenkori dzsaipuri maharadzsa otthona, melynek egyes részei mindenki számára nyitottak. Maharadzsák elméletileg már nincsenek, kiváltságaikat az indiai állam1970-ben megszüntette, de a gyakorlatban ma is nagy tiszteletnek, és olykor jelentős vagyonnak örvendenek. Egyik este izgatottan vártuk vacsoránkat, amelyről kiderült, hogy az egyik helyi maharadzsa éttermében szervírozzák, ahol a tulajdonos is tiszteletét teszi. A kedves, művelt férfiú palotája nagytermét is megmutatta az ősök képeivel – bár az est fényét némiképp halványította, hogy a királyi sarj egyszerű földi halandóként, dzsoggingban és baseball sapkában mutatkozott.

 

Amber és a náthás elefánt

 

Dzsaipurt rózsaszín városnak is nevezik, mert Albert herceg 1883-as látogatása alkalmából a szívélyes fogadtatás színére festették. Egyik legszebb éke a Hawa Mahal, a Szelek Palotájának több száz ablakocskából álló homlokzata, amely mögül a világtól elzárt királyi feleségek kémlelhették az utca forgatagát. A város fennen hirdeti a rádzsputok egykori dicsőségét, amelyről igazi képet akkor alkothatunk, ha meglátogatjuk a közeli Amber erődrendszerét. A hegygerinceken végigfutó védmű legimpozánsabb tagjához keskeny rámpákon, elefántháton vezet az út. Arra felkészültünk, hogy a színesre festett ormányosok épp ellenkező ritmusban imbolyognak, mint ahogy azt a hátukon ülők szeretnék, de arra már nem, hogy egy elefánt náthás, uram bocsá’ allergiás is lehet, és hosszú szaglószervét időnként slagként hátracsapva, a hátán ülőkre zúdítja annak nemkívánatos tartalmát. A kényszerű zuhanyt szerencsére ellensúlyozták az erőd látnivalói, kiváltképp a Tükör-csarnok és a hegy tetejéről nyíló szédületes panoráma.

 

 

India és Nepál

India zsúfoltsága után felüdülés megérkezni Nepálba. A főváros dugóival itt is meg kell küzdenünk, azonban a pasztellszínű, sűrű erdőkkel és megművelt parcellákkal teli Katmandu-völgyet elhagyva buszunk már magányosan kapaszkodik felfelé a 2000 méteren található Nagarkot hegyi faluba. Hajnalban a szálloda teraszán takarókba burkolózva, forró teával a kezünkben várjuk a napfelkeltét: a horizonton lassan bontakozik ki egy fehér csipkés sziluett, a Himalája havas hegyvonulata. Az Everest innen nem látszik, ahhoz másnap repülőre kell szállnunk. A helyi légitársaságok reggelente turistáknak mutatják meg a Himalája csúcsait, utána pedig átvedlenek menetrendszerinti járattá. Hihetetlen élmény a látszólag karnyújtásnyira lévő Mount Everest, nepáli nyelven Sagarmatha, ahol ezekben a percekben is hegymászók tucatjai küzdenek az életben maradásért.

 

A nepáli turizmus fő bevételi forrása a hegymászóknak kiadott, borsos árú engedélyekből származik, de az extremitásra kevésbé fogékony utazók is egyre gyakrabban keresik fel az országot. Nepál királyságait, Katmandut, Patant és Bhaktapurt csak 1768-ban egyesítette Prithvi Narayan sah. A három királyi városban mintha megállt volna az idő: a főtereken és a környező utcákban egymást érik a pagodák és a királyi paloták. Órákig bolyongunk a több száz éves épületek között, amelyek skanzennek tűnnének, ha nem népesítenék be őket a mindennapi dolgaikat végző helyiek: a pék kenyeret süt, a fazekas a napon szárítja portékáit, a pagodák lépcsőit pedig belakják a ráérősen bámészkodó és galambokat etető emberek.

 
India és Nepál

Ha vele nem is, de a buddhizmus követőivel szép számmal találkozhatunk Nepálban: a lakosság mintegy tíz százaléka buddhista. Egyik legfontosabb zarándokhelyük a Katmandutól nyugatra, egy magas domb tetején álló ősi Swoyambhunath sztúpa, ahová – bár nem számoltuk meg –, állítólag 365 lépcsőfok vezet. A másik, a Boudhanath sztúpa közelebb esik a főváros központjához, és méretei lenyűgözőek. A kör alakú tér olyan, akár egy természetes mandala, amelyben zarándokok százai róják monoton köreiket, az imamalmokat forgatva. Kis Tibetnek is nevezik ezt a helyet, mert mintegy ötven, tibeti szerzetesek lakta kolostor található a környéken. Az egyikbe mi is bebocsáttatást nyerünk, és a szertartásos üdvözlés után, a mantrákkal és szimbólumokkal teleírt imasállal, a khatával a nyakunkban leülhetünk az imádkozók közé. Leírhatatlan érzés több mint száz szerzetes torokhangú kántálását hallgatni.

 

Valószínűleg a transznak is köszönhető, hogy a térre visszatérve szuvenírvadászatba kezdünk: szeretnénk magunkkal vinni valami kézzelfoghatót utazásunk varázsából. A végeredmény egy míves Ganésa, egy táncoló Siva, és egy titokzatos mosolyú Buddha-fej. Kicsit aggódunk, vajon jól érzik-e majd magukat egymás társaságában, egy budapesti lakás nagyszobájában. De csakhamar bebizonyosodik, hogy nepáli barátunknak igaza volt, amikor azt mondta, viszálykodni csak az emberek szoktak, és ha mi, földi halandók nem avatkozunk közbe, az istenek remekül kijönnek egymással.

 

Téged is magával ragadott India és Nepál hangulata? Részt vennél egy egzotikus kalandban? Tarts velünk, és nézd meg legjobb ajánlatainkat. Kattints ide!

Forrás: PARK Magazin

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes
Közösség

Szótár

Rék

Rék: Az árbóc hátradőlésének mértéke. Tovább

Detre Diána

Név: Detre Diána Detre Diána születési hely/idő: Budapest, 1983. november.... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 135

Átlagos értékelés: 4.9

utazás