Grassalkovich Kastély Gödöllő
A Grassalkovich-kastély Gödöllőn, Pest megyében található. Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.
A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark (amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal), és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a „herceg mulatókertjének”. A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet 1751-ben Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal emeltetett. Ez tulajdonképpen egy fényképalbum. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. A császári csapatok katonái a számukra vesztes isaszegi csata után dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont a rekonstruált képekkel.
Forrás: wikipedia
Az alcsúti kastély a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében helyezkedik el. Az Alcsúti Arborétum az egykori Habsburg-kastély parkja.
A pompás klasszicista nyaralót Pollack Mihály építette 1819 és 1827 között József nádor számára. Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába.
Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg-család tulajdonában volt, elpusztult, köveit elhordták, már csak oszlopos, timpanonos bejárat része áll.
1816-ban József nádor és felesége Hermina anhalti hercegnő Magyarországra költözött. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.
1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum.
Forrás: wikipedia
A romantikus stílusú tiszadobi Andrássy-kastély a szájhagyomány szerint a kastély Erzsébet magyar királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára készült. A kastélyt id. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette, valószínűleg Alpár Ignác tervei alapján 1880-1885 között. A kastély mögötti angolkertet is ő létesítette, amit máig szépen gondoznak. A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt külön előparkot létesítettek, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében Fadrusz János szép szobrával (Leányszöktetés).[1] Távolban a kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt. A park a tájba illeszkedik.
A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemlékkastély is. A park területe a második világháború után csökkent, jelenleg 15 katasztrális hold. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki.
A kastély neves újkori képzőművészeti alkotása Péli Tamás roma festő 9-szer 4,5 méteres pannója.
Forrás: wikipedia
A kastély a község délnyugati peremén kőfallal bekerített 25 hold kiterjedésű parkban fekszik, homlokzatával a keleti utcafrontra támaszkodó, részben emeletes és XVI. Lajos stílusában (késő barokk) épült. Parkjában megtalálhatók a különböző fakülönlegességek és díszcserjék a tiszafától az oszlopostölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig. Parkja a korai angolkertek közé tartozik, amelyet az épület mellett és tengelyesen a kastélyra komponálva alakítottak ki. 1774-1778 között, feltehetően Povolni János tervei szerint a Szepessy család építtette a kastélyt.
A kastélyról először 1779-ben báró Szepessy Sámuel birtokainak összeírása alkalmával olvashattunk hiteles adatokat: "Noszvajon van egy újonnan épített épület, két contignátiós rezidenciális ház (kétszintes kastély), amelynek építése még nem fejeződött be egészen, díszes és kényelmes, lakóház céljára nagyon alkalmas épület, szilárd anyagból, zsindelyes, tágas udvarok részben körülkerítve erős fallal, ehhez csatlakozik virágos és gyümölcsös kert. "
Forrás: wikipedia
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.
Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.
A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esterházy családnak, azaz jelenleg herceg Esterházy Antal számára.A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermet magában foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére. Az első emeleti díszteremben Josef Ignaz Mildorfer Apollón a Nap szekerén című freskóját láthatjuk. A földszinten a (sala terrena) térkialakítása és gazdagon modellált sukkói hívják fel magukra a figyelmet. A kápolna freskóit is Josef Ignaz Mildorfer készítette 1766-ban.
A kastélyegyüttes részeként megmaradt épületek, építmények: az egykori gazdasági igazgatóság épülete, az egykori muzsikaház (ami ma múzeum és polgármesteri hivatal), a hajdani lovarda épülete, a szálloda és vendéglő épülete, a főépület főbejáratával szemben található két őrségi épület, a volt Marionett színház épülete (ma magtár) és a Kelemente-patak festői szépségű, a kastély fertőszéplaki tengelyében lévő hídja.
Az épületegyüttes fő értéke a környező templomokra tájolt, jellegzetes barokk szerkesztésmódja. Ebben a korban így kívántak kapcsolatot teremteni a környezettel, a természettel, befogadva annak létező erőit.
Forrás: wikipedia
A Károlyi-kastély Fehérvárcsurgón, Fejér megyében található. (8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 2.)
A fehérvárcsurgói birtok első tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és később a Perényi családé lett. Feljegyzések szerint a mai kastély helyén már 1786 előtt állt Perényi Ignác báró barokk kastélya. 1834-ben a birtokot Berényi Imre elzálogosította Károlyi György grófnak, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapító tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1853-ban a terület vásárlás útján végérvényesen a Károlyi családhoz került. A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze, a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.
A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó ballusztráddal. A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki.
Forrás: wikipedia
A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik.
Forrás: wikipedia
A Forgách-kastély Szécsényben, a település központi részén a Vár téren található. (Ady Endre u. 7.)
A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már állt. A mai barokk kastélyt a Forgách család 1753-1763 táján építtette.
A francia háború idején ideiglenesen katonai kórháznak használták. Forgách Zsigmondot 1602-ben, a tizenöt éves háború alatt nevezték ki a szécsényi végvár kapitányává. Ezzel együtt ő lett a település földesura is. A későbbi években ő és utódai több környékbeli birtokot szereztek meg. Az uradalom 1846-ig maradt a család kezén, akkor Pulszky Ferenc vette meg Szécsényt a kastéllyal együtt. (Pulszky az 1848-49-es események alatt pénzügyi majd külügyi államtitkár volt, azután londoni követ. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, s csak 1867 után települhetett haza. Több évig Szécsényben élt.) Később a Grósz, végül pedig a 20. században a Lipthay családé volt a kastély. Pulszky Ferenc örököseitől 1903-ban Grósz Jenő vásárolta meg, majd 1943-ban báró Lipthay Béla. A második világháború idején egy időben szovjet hadikórház is működött az emeleten: ekkor a visszaemlékezések szerint a dísztermet használták műtőként.
Utolsó tulajdonosa, báró Kisfaludi Lipthay Béla jelképes összegért adta el a Magyar Államnak. A tulajdonosi jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gyakorolja. Kiemelt műemlék. Altalaja és környezete régészeti védést is kapott. Parkja, amelyet az 1800-as évek környékén létesítettek 1975 óta természetvédelmi terület. Első helyreállítása a hetvenes években zajlott. 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A 19. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti. A kastély 2005-ös teljes felújítása óta a Kubinyi Ferenc Múzeumnak ad otthont.
Forrás: wikipedia
Az elnevezés francia eleganciát sugall: a Visz mégsem Provence-i településnév: a Balaton déli partjától néhány kilométerre fekszik ez a csodás kis falu, melynek határában, az egyik legnagyobb magyarországi vadászterület közvetlen közelében található a hangulatos kastély.
Forrás: wikipedia
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika hangulatát árasztja, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a XVI-XVII. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. A kastély XVI. századi elődjét Réthey Péter építette. A radványi birtok 1686-ban került a Károlyi család tulajdonába, akik a vadászkastélyként, uradalmi gazdasági központjaként is használták. A mai romantikus stílusú kastélyt Károlyi Ede építette Ybl Miklós és saját tervei alapján 1860-70 között. Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte a kastélyt, aki hitvesével a XIX. század végén döntött úgy, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak, ám nemcsak a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, hanem a berendezési és használati tárgyakat is, melyek szintén eredeti itáliai reneszánsz alkotások voltak. Ez utóbbiak közül számos darabnak ugyan nyoma veszett a II. világháborút követő években, ám néhány mégis visszakerülhetett, amikor az 1990-es években a kastély újra megnyílt a látogatók előtt.
Forrás: wikipedia
A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte . Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.
Forrás: wikipedia
A kastélyt és a hozzá tartozó 24 hektárnyi területű csodálatos parkot még a 18. században építtette a Nádasdy család.
A Nádasdy család ősei már a 14. században birtokolták a környéket. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták. A 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. A családi legendárium szerint a Nádasdy-ak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy a kastélyt angol-gót stílusban építtették. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területére épült, ahol szép időben a távoli hegyek kéklő kontúrja fogadja a látogatókat.
Lipót halála után a Nádasdy vagyont fia Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A 18. században épült barokk kastélyt 1873-ban alakították át romantikus stílusban, Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linchbauer István budapesti műépítész tervei alapján. Az épülethez még tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is hozzáépítettek. A kastély főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található. A legenda szerint IV. Béla magyar király a tatár elől menekülve a nádasban bújt el. Tartózkodási helyét csak a Nádasdy-ak ismerték, akik vadrécével etették. Állítólag innen a címerben a vadkacsa. A kastély a mai formáját az angol tudor stílust kisebb átépítések után nyerte el.
Forrás: wikipedia
A bikali kastély névadója, a császárhoz hű, Selmecbányáról származó Puchner Antal Szaniszló. A három falut magába foglaló bikali uradalmat az uralkodó 1841-ben adományozta Puchner Antalnak a császári tábornokként elért katonai sikerei elismeréseként. A báró ekkor látogatott először birtokára, ahol az 1840-es évek végén kastély építésébe kezdett. Az épület 1889-re nyerte el a ma is látható, romantikában gyökerező historizáló formáját.
Forrás: wikipedia
A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar barokk műemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtetett az itt állott római alapok, (I-II. században épült római "villa rustica", vagyis egy gazdálkodó háza, a nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható.) és a korábbi kastély felhasználásával, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. A magyar barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült.
A török hódoltság másfél évszázada (1541-1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg. A később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez.
Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. 1904-ben a kastély kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi sem maradt. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. A birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948. július 1-jén átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás. 1989-ben - a romló épületállapot miatt - szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum.
A kastélypark a Déli Vasút megépítéséig hármas terasszal a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott Jelenleg pedig a bezárt, egykor a falu szélén megépült vasútállomást építik újjá a kert egykori területrészén.
Forrás: wikipedia
A Sándor-palota Budapesten, a Budai várnegyedben, a Szent György téren található épület, alatta halad el a budai Váralagút. 1803–1806 között épült klasszicista stílusban.
Eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 1867–1945 között (kisebb megszakításokkal) a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt.A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989/1990-ben javították ki, teljes (külső, belső) helyreállítását pedig 2000–2002 között végezték el. A belső terek az eredeti, 1806-ban átadott, a bútorzat pedig a két világháború közötti állapotokat tükrözik. 2003 óta Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye.
Forrás: wikipedia
A Schossberger-kastély Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi kistérségben. Bukovics Gyula tervei alapján épült 1883-ban. Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A kastély tíz évig épült. A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Az épület felújítása 2005-ben kezdődött. Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület. Falaihoz négyszög-kupolás pálmaház csatlakozik. Az épülettömb előtt nyitott kocsifelhajtó van, mely felett a Schossberger család bárói címere található. A megrendelő kívánságára, festői hatásra törekedve az építész franciás neoreneszánsz stílusban tervezte meg a kastélyt. A magas tetőzetet padlásablakokkal és hosszú kéményekkel díszítették. A belső folyosók és termek olasz jellegűek, donga- és keresztboltozatos kiképzésűek. Az enteriőr egyesek szerint az Ybl Miklós által tervezett budapesti Operaház belső terének kísérletéül szolgált. Bukovics a kastélyban alkalmazta a kor technikai vívmányait. A kastélyban van vízvezetékrendszer, angol vécé, központi fűtés, villanyáram, étellift és a falak között 30 cm légrés szolgál szigetelésül. A kandallókürtők a fűtés helyett a szellőzést biztosítják. A napfény pedig tükörrel bélelt aknákon jut a kastély mélyébe, a fény a tetőablakokon jut a tükrös csőbe, onnan pedig az előcsarnok feletti üvegtetőre esik. Nyolc ilyen tükörakna borítja be a fénnyel a fenti teret.
Forrás: wikipedia
Nagycenk zálogjogon jutott a Draskovichoktól Széchényi VII. György kalocsai érsek birtokába, aki a birtokot Lőrinc öccsének engedte át. Lőrinc fia, György 1697-ben grófi címet szerzett, és 1711-ben örökjogon megváltotta a birtokot, amit az érsek végrendelete értelmében csak a család férfi tagjai örökölhettek. Az uradalom központja ekkor Széplak volt. A homlokzat oromzatán egy nagy Széchenyi-címert láthatunk. A bejárati ajtók mögött a "sala terrena", a fogadóterem helyezkedik el. Az emlékmúzeum két részből áll: a földszint összenyíló teremszobáiban korabeli enteriőrök között a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatják be számos érdekességgel. Az emeleten „a legnagyobb magyar” munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet, egy terem kivételével modern berendezéssel.
Forrás: wikipedia
A Telekiekhez kötődik a ma szállodaként működő kastély megépítése, amely 1748-ban készült barokk stílusban. A XIX. században klasszicista és romantikus stílusban átalakított épület dísztermében késő barokk falfestmény maradt fenn a XVIII. századból.
Forrás: wikipedia
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély 1875 és 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és ekletikus stílusban. Az egyik legimpozánsabb, legépebben megmaradt Békés megyei kastély. Az épületet körülöleli az impozáns kastélypark, napjainkban iskola működik benne. A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között készült el Ybl Miklós tervei szerint, majd 1882. július 19-én szentelték fel. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Sőt volt egy olyan kívánsága is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Ekkor ez a kastély volt korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya. A kastély reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen). A kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol-, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját.
A kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén. A park 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része.
Forrás: wikipedia
A barokk stílusú Zichy-kastélyt 1746 és 1752 között építette Jäger János Henrik kőfaragó mester és Bebo Károly, szobrász. A melléképületek is a 18. században készültek el. Óbuda 1695-ben került a Zichy család birtokába. Zichy Péter nevéhez fűződik Óbuda uradalmasítása és az első kastélyt ő építtette a 18. század első évtizedeiben.
Zichy Péter halálát követően fia, Zichy Miklós tervei szerint kezdték el a kastély építését. A kastély kivitelezésére Jäger János Henriket és Bebo Károlyt szerződtette le Zichy Miklós. Az főépület 1752-re készült el, a melléképületek pedig 1754 és 1757 között jöttek létre. A főépület lépcsőzetét és kápolnáját freskók díszítették, továbbá a berendezése vetekedett az akkori főúri kastélyokkal.
Zichy Miklós halála után özvegye 1766-ban életjáradékért cserébe visszaadta a birtokot a Koronának. A 19. század folyamán ruharaktárként szolgált, az 1950-es években pedig szükségszállásokat létesítetek benne. A főépület 1974-es helyreállítása óta művelődési házként funkcionál. Ma az épületeiben található a Kassák Múzeum, Vasarely Múzeum és az Óbudai Múzeum.
Forrás: wikipedia