Burano – Olaszország színpompás drágaköve
Burano látnivalói
Burano legfőbb nevezetessége az a látvány, amelyben akkor van részünk, ha a város színes kis házai között sétálunk. A sziget virágkora óta, körülbelül az 1800-as évek óta önkormányzati engedélyhez kötött, hogy milyen színűre is lehet festeni egy házat. Ennek köszönheti a sziget a változatos pasztellszínekben pompázó házait, ami csodás utcaképet biztosít. Amint már említettem, a férfiak leginkább horgászattal keresték meg a napi betevőjüket, és egy legenda szerint a házak tarka színei segítették a halászokat abban, hogy ködös időben is könnyen hazatalálhassanak.
Burano öt városrészre tagolódik, amelyekben mindenhol színes házakban várják haza az olasz asszonyok férjeiket. San Mertino Destro-t, San Martino Sinistro-t, San Mauro-t, Giudecca-t és Terranova-t hatalmas csatornák választják el egymástól, amelyeken Velencéhez hasonlóan gondolákon közlekednek, és a városi tömegközlekedés is javarészt a vízen zajlik.
A város szívében található Galuppi téren áll az 1872-ben megépített Csipkekészítő Iskola – Scoula del Merletto – amelyet annak idején azért építettek, hogy a városcsipkekészítési technikáját tovább tudják őrizni és az ne haljon ki a lakosság öregedésével párhuzamosan. Az 1960-ig iskolaként üzemelt épület napjainkban a csipkekészítő mesterség múzeumának – Museo del Merletto - ad otthont, azonban ma is van lehetőség alkalmi csipkekészítő tanfolyamokon részt venni az intézményben.
Az iskolával szemközt található a San Martino templom, mely jellegzetes ferde tornya az apró, tarka házak fölé emelkedik. A templom részben Giambattista Tiepolo híres festő kezeihez köthető, ugyanis a az egyik oltárát az 1725-ben festett, Krisztus keresztre feszítését ábrázoló oltárképe díszíti.
A városban született Baldassare Galuppi, akire az olaszok igazán büszkék, hiszen itáliai karmesterként és zeneszerzőként a 18.században a velencei opera jelentős személyiségének számított. Emlékét egy róla elnevezett bronzszobor őrzi Burano főterén.